Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.
Irományszámok - 1910-635. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 586. számú törvényjavaslatról
70 635. szám. után kötött házasságból származó gyermek is akkor, ha a tisztviselő, altiszt vagy szolga: a nyugalomba helyezés időpontjában még nem volt hatvan éves, a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét még nem töltötte be és a házasság megkötése vagy gyermekének törvényesítése után a tényleges szolgálatban újból alkalmaztatván, legalább még három évig szolgált. Az a gyermek, aki a tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának olyan házasságából származik, amelyet a bíróság utóbb jogerősen félbontott vagy érvénytelennek nyilvánított, nevelési járulókra igénynyel bir, tekintet nélkül arra, hogy édes anyjának van-e igénye özvegyi nyugdíjra vagy sem. Nevelési járulékra igénye van a tisztviselő, altiszt és szolga olyan gyermekének is, aki a házasság megszűnésének vagy érvénytelenné nyilvánításának napjától számított tíz hónapon belül születik. A nőalkalmazottnak gyermeke elhalt anyja után csak akkor tarthat igényt nevelési járulékra, ha édes atyja már meghalt vagy holttá nyilváníttatott, vagy teljesen vagyontalan és keresetkóptelen. A királyi kegyelem útján törvényesített gyermeket a jelen törvény határozmányai szempontjából az anyával szemben is törvényesített gyermeknek kell tekinteni. Az a körülmény, hogy a tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának halála öngyilkosság következtében állott be, valamint az a körülmény, hogy a gyermek a tényleges szolgálat tartama alatt, vagy a tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának nyugalomba helyezése után született, amennyiben a jelen szakasz ha tár ozm anyaiból más nem következik, a nevelési járulékra való igényre befolyással nincsen. 63. §. A 6. szakaszban felsorolt eseteken kivül nevelési járulókra igényt nem tarthat: a) az a gyermek, aki nem magyar állampolgár; i) az a gyermek, akit a bíróság jogerős ítélettel hivatalvesztésre itélt, vagy akit a bíróság olyan büntetendő cselekmény miatt itélt el jogerősen szabadságvesztés-büntetésre, amelylyel a közhivatalnak vagy szolgálatnak elvesztése, mint törvény szerint következő hatály van egybekötve; c) a vógkielégitett s újabb állami vagy a 2. ós 3. szakaszok szerint az államival egyenlőnek tekintendő alkalmazást nem nyert tisztviselőnek, altisztnek vagy r szolgának gyermeke, még akkor sem, ha a végkielégitettnek beszámítható szolgálati ideje az öt évet meghaladta; d) a napszámosnak és a munkásnak gyermeke. Az 55. szakasz harmadik és negyedik bekezdéseiben említett alkalmazottak gyermekeinek nevelési járulékra mindaddig nincsen igényük^ amig anyjuk az alkalmazott által utoljára élvezett beszámítható javadalmazásnak teljes összegével felérő özvegyi nyugdíjat élvez. A tisztviselő, altiszt és szolga által örökbefogadott gyermeknek nincsen igénye nevelési járulékra, viszont az a körülmény, hogy a tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának gyermekét harmadik személy örökbe fogadta, a nevelési járulékra való igényt nem szünteti meg.
