Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-635. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 586. számú törvényjavaslatról

635. szám. 61 lőnek tekintendő, vagy a 16. szakaszban emiitett törvényhatósági tényleges szolgálatba lépés esetén egész összegében be kell szüntetni. 47. §. Ha a nyugalomba helyezett s később az állami, vagy a 2. és 3. szakaszok szerint az államival egyenlőnek tekintendő, vagy a 16. szakaszban emiitett törvényhatósági tényleges szolgálat kötelékébe ismét visszavett tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának az újabb alkalmazás után őt megillető nyugdíja a lakbórnyugdíjjal együtt kisebb lenne a korábban már élvezett nyugdíj és lakbórnyugdíj együttes összegénél, újabb nyugdíjazás esetén a korábbi magasabb összegű nyugdíjra ós lakbórnyugdíjra tarthat igényt. A magasabb összegű nyugdíj és lakbérnyugdij abban az esetben, ha az ujabbá alkalmazás a 16. szakaszban emiitett törvényhatósági alkalmazás volt, azt az ágazatot terheli, amelynek terhére azt a tisztviselő, altiszt vagy szolga korábban is élvezte, minden más esetben pedig azt az ágazatot, ámennél a tisztviselő, altiszt vagy szolga utoljára állott alkalmazásban. 48. -§. Az -a tisztviselő, altiszt és azo%®, aki a 31. szakasz értelmeiben nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét még nem töltötte be, s akinek részére a 42. szakasz alapján sem engedélyeztetett nyugdíj, végkielégítésre tarthat igényt akkor, ha reá nézve a 31. szakasz a) és c) pontjaiban megkívánt feltételek egyike beállott, vagy ha őt a 35. szakasz határozmányai alapján szabályszerű elbánás ala kell vonni. A végkielégítés nem történhetik büntetésből s azt a 31. szakasz a) ós c) pontjaiban megkívánt feltételek valamelyikének bekövetkezés^ esetén a tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának kérelmére is el kell rendelni. A 31. szakasz negyedik bekezdésének, valamint a 32. szakasznak határozmányai a végkielégítés megállapításánál is megfelelő alkalmazást nyernek. A végkielégítés összegét a tényleges szolgálatban utoljára elvezett beszámítható javadalmazásnak alapul vétele mellett ós pedig bezárólag öt beszámítható szolgálati évig az emiitett javadalmazásnak egy évi összegével, öt évnél több, de tíz évnél kevesebb beszámítható szolgálati idő esetén pedig az említett javadalmazásnak két évi összegével kell megállapítaná. Az a tisztviselő, altiszt ós szolga, aki a 31. szakasz órtelmébea mysgdijra igényt adó legkisebb szolgálati idejét már betöltötte, vagy akinek részére a 42. szakasz alapján nyugdíj engedélyeztetett, végkielégítésre igényt nem tarthat. A 41. szakaszban felsoroltak, valamint általában az ide%lenes minőségben alkalmazott tisztviselők, altisztek és szolgák végkielégítésre igényt nem tarthatnak. A napszámosnak és a munkásnak nincsen igénye végkielégítésre, amennyiben tehát a jelen törvény értelmében nyugbérre igényt még nem szereztek, őket áüésuktsól minden ellátásra való igény nélkül kell felmentési.