Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-635. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 586. számú törvényjavaslatról

635. szám. 59 nem lett volna megállapítható. Ilyen esetekben a beszüntetést a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki; 8. ha a nyugalomba helyezettre nézve a fegyelmi hatóság, a nyugalomba helyezés után elkövetett cselekmény miatt, jogerős határozattal nyugellátásának elvesztését mondja ki; 9. ha az ideiglenesen nyugalomba helyezett tisztviselő, altiszt vagy szolga, akinek szolgálatkópessóge helyreállott, a tényleges szolgálat kötelékébe való visszalépésre szóló hivatalos felhívásnak a kitűzött záros határidő alatt elfogadható ok nélkül eleget nem tesz; 10. ha az ideiglenesen nyugalomba, helyezett tisztviselő, altiszt vagy szolga a szolgálattételre a 34. szakasz alapján törtónt berendelésnek a kitűzött záros határidő alatt elfogadható ok nélkül eleget nem tesz; 11. ha a nyugalomba helyezett tisztviselő, altiszt vagy szolga nem napidíjas vagy napibéres minőségben, a nyugalomba helyezett egyéb alkalmazott pedig bármilyen minőségben újból állami, vagy a 2. és 3. szakaszok szerint az államival egyenlőnek tekintendő, vagy a 16. szakaszban emütett törvényhatósági állandó tényleges szolgálatba lép; 12. ha a nyugalomba helyezett tisztviselő, altiszt vagy szolga nem napidíjas vagy napibóres minőségben, a nyugalomba helyezett egyéb alkalmazott pedig bármilyen minőségben a 17. szakasz 1., 2., 3., 4. és 5. pontjai alatt felsorolt hatóságok, hivatalok, intézetek ós állások valamelyikénél állandó tényleges szolgálatba lép; 13. ha a nyugalomba helyezett meghal. A jelen szakasz 3., 6., 7., 8., 9., 10., 12. és 13. pontjaiban felsorolt esetekben, valamint a 11. pontban említett esetben akkor, ha nem tisztviselőről, altisztről vagy szolgáról van szó, a nyugellátást egész összegében és véglegesen kell beszüntetni. Az 1., 2. és 5. pontok alatt említett esetekben a nyugellátás csak időlegesen szüntetendő be s a nyugellátást újból folyósítani lehet azt a hónapot követő hó elsejétől kezdve, amely hónapban megszűnt az az ok, amely miatt a nyugellátás beszüntettetett; a múltra nézve azonban a nyugellátást utólag sem lehet folyósítani. A 4. pont alatt említett esetben a nyugellátást csak a szabadságvesztés-büntetés tartamára kell beszüntetni. A 11. pont alatt emiitett esetben akkor, ha tisztviselőről, altisztről vagy szolgáról van szó, a 46. szakasznak határozmányai nyernek alkalmazást. Ha a nyugalomba helyezett tisztviselő- az 1., 2. és 3. szakaszokban megjelölt hivataloknál, vagy a 16. szakaszban emiitett törvényhatósági szolgálatban, nem rendszeresített állásra, díjazás mellett alkalmaztatik, nyugdíjából az évi 4.000 koronát meghaladó összegnek a felét, az alkalmazás hetedik hónapjától kezdve az alkalmazás tartamára be kell szüntetni; a lakbórnyugdíj azonban érintetlen marad. Ha a nyugalomba helyezett tisztviselő olyan nem állami s a jelen törvény 16., 17. ós 18. szakaszaiban nem emiitett állandó alkalmazásba lép, amelynek illetményei részben vagy egészben az államkincstárt terhelik, a nyugdíjat ós lakbórnyugdíjat az alkalmazás tartamára be kell szüntetni annak az összegnek az erejéig, amelylyel az államkincstár járul az illetőnek új illetményeihez. '45. §. A 44. szakasznak 3., 6., 7. és 8. pontjaiban említett esetekben — méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén és ha azt a vagyoni viszo8"