Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-635. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 586. számú törvényjavaslatról

635. szám. . 6-í i tén, — csak akkor tarthat igényt nyugdíjra, ha legalább tiz évi beszámitható szolgálati ideje van. A törvény értelmében rendszeresített álláson ideiglenes minőségben alkalmazott azt a tisztviselőt, altisztet és szolgát, aki az ideiglenes alkalmazást közvetlenül megelőzőleg állami, vagy a 1 és 3., szakaszok szerint az államival egyenlőnek tekintendő, vagy a 16. szakaszban emiitett törvényhatósági szolgálatban végleges minőségben volt alkalmazva, a jelen törvény alapján járó összes ellátások szempontjából a végleges minőségben alkalmazottakkal egyenlőnek kell tekinteni. A tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának kórelmére a nyugalomba helyezést el kell rendelni, ha az illető: a) olyan testi vagy szellemi fogyatkozásban szenved, amely őt szolgálatának további ellátására véglegesen vagy legalább huzamosabb ideig képtelenné teszi, vagy h) a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét betöltötte, vagy c) hatvanadik életévét betöltötte. A tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának nyugalomba helyezését hivatalból is el lehet rendelni, ha reá nézve a fenti a) és b) pontokban megkívánt feltételek valamelyike bekövetkezett, vagy ba a tisztviselő, altiszt vagy szolga hatvanötödik — illetőleg, ha tudományegyetemi vagy műegyetemi nyilvános rendes tanár hetvenedik — életévét betöltötte, vagy ha a tisztviselő, altiszt vagy szolga betegség okából egyhuzamban több mint egy esztendő óta nem teljesített tényleges szolgálatot. Az állandóan alkalmazott napszámos és munkás csak teljes szolgálatképtelenség esetén tarthat igényt nyugbórre és esak akkor, ha megszakítás nélkül egyhuzamban legalább tiz éven át volt alkalmazva. Büntetésből senkit sem lehet nyugalomba helyezni. 32. §. A testi vagy szellemi fogyatkozás által előidézett szolgálatképtelenséget vagy közhatósági orvosi bizonyitványnyal kell igazolni, vagy annak megállapítására az első fokú fegyelmi hatóság illetékes, amelynek határozata ellen a tisztviselő, altiszt vagy szolga tizenöt napon belül felebbezóssel élhet a ministerhez (állami számvevőszék elnökéhez). A nyugalomba helyezés elrendelésére illetékes hatóságnak jogában áll az orvosi bizonyítványban foglaltak valóságáról orvosi felülvizsgálat útján meggyőződóst szerezni. A betegség okából tényleges szolgálatban nem töltött egy évnek megállapításánál a közbeesőleg szabadságon töltött időt egyáltalán nem, a közbeesőleg tényleges szolgálatban töltött időt pedig csak akkor lehet a nem tényleges szolgálat megszakításának tekinteni, ba ez a tényleges szolgálatban töltött idő az azt közvetlenül megelőzőleg nem tényleges szolgálatban töltött időnek felét eléri vagy meghaladja. Az a körülmény, hogy a szolgálatképtelenséget öngyilkossági kísérlet folytán szerzett sérülés vagy betegség idézte elő, az ellátásra való igényekre befolyással nincsen. A fegyelmi eljárás alá vont tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának nyugalomba helyezését, illetőleg végkielégittetésót a fegyelmi eljárásnak jogerős határozatóbal történt befejezéséig függőben kell tartani. 7*