Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-CXIV. Törvényjavaslat képviselőházi őrség felállitásáról

CXIV. szám. 496 csak akkor tekinthető megadottnak, ha az a szavazatok többségét az eltávolított és az időlegesen kizárt képviselők számbavételének daczára is megnyerte. • • Az elnök intézkedése, ha azt az előbbi bekezdés értelmében a képviselőház jóvá nem hagyta, hatályát veszti, s az eltávolított képviselőnek joga van az ülésen újra megjelenni. 2. §. ; ' Az előző §-ban megjelölt intézkedések foganatosítására, a melyekhez karhatalom alkalmazására van a képviselőház elnökének szüksége, képviselőházi őrség állíttatik fel. A képviselőházi őrség a képviselőház elnökének rendelkezése alatt áll és a képviselőház elnökétől akár közvetlenül, akár a képviselőházi háznagy útján vagy más úton kapott rendeleteket végrehajtani köteles. Az országgyűlés feloszlásától az újabb országgyűlés megnyíltáig a képviselőházi őrséggel az előbbi két bekezdés értelmében a háznagy önállóan rendelkezik. 3. §. A képviselőházi őrség legfeljebb 'hatvan tagból álló katonailag szervezett őrtestület, a mely az erre önként jelentkező katonai egyénekből állíttatik össze. A képviselőházi őrség szervezetére vonatkozó részletes szabályokat a képviselőház elnöke a honvédelmi ministerrel egyetértve állapítja meg. Szolgálati ügyrendjét a képviselőház elnöke a képviselőházi háznagy javaslatára a képviselőházi gazdasági bizottság meghallgatása után szabályozza. 4. §. A mennyiben a képviselőházi őrség megerősítése, vagy pedig szolgálatának a képviselőházban való kiegészítése válnék szükségessé, a képviselőház elnöke erre a czélra a kormány útján a csendőrség, vagy a fegyveres erő karhatalmi közreműködését veheti igénybe. Ha pedig a képviselőház elnöke ezen törvény 1. §-ában körülirt jogánál és kötelességénél fogva szükségesnek tartja, hogy a képviselőház közvetlen környékén megfelelő karhatalmi intézkedések foganatosíttassanak, e czélra ugyancsak a kormány útján a székesfővárosi m. kir. államrendőrség, a csendőrség, vagy a fegyveres erő közreműködését veheti igénybe. A személy- és vagyonbiztonság fentartása czéljából szükséges megfigyelő szolgálatot továbbra is a székesfővárosi m. kir. államrendőrség polgári biztosai látják el. Ezek a rendelkezések a helyi rendőrhatóságnak az 1896. évi XXXIII. t.-czikkben biztosított jogkörét nem érintik.