Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-CX. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról

CX. szám. 455 ilyen árvák száma kettőnél több; ha pedig csak egy vagy két szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árva marad hatra, azok fejen­kint a 64., 65. és 66. szakaszok szerint egy gyermeket megillető nevelési járuléknak kétszeres összegére tarthatna a igényt. A szülőtlen árvákkal egyenlőknek azokat az atyátlan árvákat kell tekin­teni, akiknek anyja — azt az okot kivéve, hogy férje a 31., illetőleg a 41. szakasz értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejé^ még nem töltötte be — özvegyi nyugdíjra bármely okból igényt nem tarthat, vagy özvegyi nyugdíját bármely okból elvesztette vagy azt megváltotta. A szülőtlen árvákkal egyenlőknek kell tekinteni továbbá a nőalkalma­zottnak anyátlan árváit akkor, ha az árváknak édes atyja teljesen vagyon­talan ós keresetképtelen. Ha nevelési járulók élvezetében álló atyátlan árvák időközben szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvákká lesznek, nevelési járu­lékukat az első bekezdés határozmányaihoz képest, az addig élvezett neve­lési járuléknak másfélszeresére, illetőleg kétszeresére kell felemelni. A szülőtlen, árvákkal egyenlőknek tekintendő s a jelen szakasz értelmé­ben a nevelési járuléknak másfélszeresét, illetőleg kétszeresét élvező árvák­nak nevelési járulékát ismét az egyszeres összegre kell leszállítani akkor, ha megszűnik az az ok, amely miatt az illető árvák szülőtlen árváknak voltak tekintendők. A jelen szakasz értelmében a nevelési járuléknak másfélszeresét élvező árváknak nevelési járulókát a kétszeres összegre kell felemelni akkor, ha a szülőtlen vagy a szülőtlenekkel egyenlőknek tekintendő árvák száma kettőre leszáll. Azok a szülőtlen árvák, akiknek atyja is, anyja is a jelen törvény határozmányai alá tartozó tisztviselő, altiszt vagy szolga volt, abban az esetben, ha nevelési járulékra már mind a két szülő után igényük lenne, nevelési járulékra csak az egyik szülő után tarthatnak igényt, még pedig arra a nevelési járulókra, amely reájuk nézve kedvezőbb, 68. §. A nevelési járulék élvezete a tisztviselők gyermekeinél huszonnégy éves koruk betöltéséig vagy korábban bekövetkezett ellátásukig, az altisztek ós szolgák gyermekeinél tizenhat éves koruk betöltéséig vagy korábban bekö­vetkezett ellátásukig tart. Az altisztek és szolgák olyan gyermeke részére, aki tanulmányait kiváló eredménynyel még tizenhatodik életévének betöltése után is folytatja, a minister (állami számvevőszék elnöke) a nevelési járulékot a tanulmányok befejezésóig, legfeljebb azonban a gyermek huszonnégy éves korának betöl­tésóig meghagyhatja, illetőleg újból folyósíthatja, sőt az emiitett esetben nevelési járulékot engedélyezhet olyan gyermek részére is, aki tizenhatodik életévét az igényjogosult szülő halálakor már betöltötte volt. Azt, hogy a fenti határozmány alapján minő tanulmányok folytatása esetén lehet a nevelési járulókot meghagyni, újból folyósítani vagy engedé­lyezni, a ministerium rendeleti úton állapítja meg. A nevelési járulékot a második bekezdésben emiitett esetekben nem havi előzetes, hanem a tanulmányoknak kiváló eredménynyel való folytatását igazoló bizonyítványok bemutatása után negyedévi, félévi vagy egész évi utólagos részletekben kall kifizetni.

Next

/
Thumbnails
Contents