Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-635. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról szóló 586. számú törvényjavaslatról

635. szám. 33 »a m. kir. határrendőrségnél az őrszemélyzet körébe tartozó álláson,« a következő szöveg tétessék: »a m. kir. határrendőrségnél detektiv-felügyelői, polgári biztosi és az őrszemélyzet körébe tartozó álláson«. . A bizottság a 13. §. kapcsán kiemeli, miszerint kívánatos, hogy az erdészetnél az 1883.—1898. években műszaki díjnokként alkalmazottak ilyen minőségben eltöltött szolgálati ideje a nyugellátásnál a gyakornoki, illetőleg a gyakornokjelölti minőségben eltöltött idővel egy tekintet alá vétessék. A 30. §-nál a pénzügyminister ur hajlandónak mutatkozott a nyugdíjjáruléknak mértékét leszállítani, még pedig a tisztviselőknél az eredetileg tervezett három, és két és fél százalékról az összes tisztviselőkre nézve egyenlően egy ós fél százalékra, az altiszteknél és szolgáknál az eredetileg tervezett két, és egy és fél százalókról az összes altisztekre és szolgákra nézve egyenlően egy százalókra. Nehogy azonban a százalóknak egyenlő mértékben való megállapítása folytán azok a tisztviselők, altisztek és szolgák, akik nem esnek a 11. §. hatálya alá, kedvezőtlenebb helyzetbe jussanak, szükségessé vált annak a kimondása, hogy a 11. §. hatálya alá nem eső alkalmazottak a harminczhatodik szolgálati évtől kezdve bezárólag a negyvenedik szolgálati évig nyugdíjjárulókot nem tartoznak fizetni. Ennek megfelelően a pénzügyi bizottság javasolja, hogy a 30. §. első, illetőleg ötödik bekezdése helyett a következő szöveg vétessék fel : »A tényleges szolgálatban álló tisztviselők és rendszeres évi fizetést (évi bórt, évi zsoldot) élvező altisztek és szolgák, tekintet nélkül alkalmaztatásuknak ideiglenes vagy végleges minőségére, a tényleges szolgálat tartama alatt, a 23. szakasz értelmében beszámítható javadalmazásuk után, nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni és pedig a tisztviselők egy és fél százalékot, az altisztek és szolgák egy százalékot.« »A nyugdíj járulókot a tényleges szolgálat köteléke alól való felmentésig kell fizetni. A harminczötödik szolgálati óv eltelte után azonban nyugdíjjárulékot csak az a tisztviselő, altiszt vagy szolga tartozik fizetni, aki a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét már betöltötte.« A 30.. §. végére a következő új határozmányoknak a felvételét javasoljuk: »A nyugdíjjárulók a jövedelemadó alapjából levonandó.« »A nyugdíjjárulék czímén befolyó s a pénzügyminister által alapszerűleg kezelendő bevétel a jelen törvény határozmányai alá tartozó alkalmazottaknak megélhetését könnyítő, valamint gyermekeiknek nevelését előmozdító intézményeknek létesítésére, fejlesztésére és támogatására fordítandó.« A 31. §. 4. bekezdésénél a gondolatjelek közé foglalt rész helyett, a mely a 124. §-nál javaslatba hozandó módosítással kapcsolatban kihagyandó lesz, javasoljuk a következőknek felvételét: »— illetőleg, ha tudományegyetemi vagy műegyetemi nyilvános rendes tanár hetvenedik —« A 41. §-nál indokoltnak tartjuk annak a kimondását, hogy az állami számvevőszék elnökét ós alelnökét, valamint azokat az államtitkárokat, akik ebben a minőségükben nem voltak országgyűlési képviselők, ne lehessen hivatalból nyugalomba helyezni, s ennélfogva javasoljuk, hogy a 41. .§.. 4. bekezdése helyett a következő szöveg vétessék fel: »A jelen szakaszban felsoroltakat saját kérelmükre nyugalomba kell helyezni, illetőleg — kivéve az állami számvevőszók elnökét és alelnökét, valamint azokat az államtitkárokat, akik nem voltak ebben a minőséKelpVh. iromány. 1910—1915, XXŰ. kötet. 5