Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-CX. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról

CX. szám. . 439 nélküli alkalmazásnak minden további éve után bezárólag az alkalmazás negyvenedik óvóig további évi 6 koronával, tehát negyven évet elérő vagy meghaladó megszakitás nélküli alkalmazás után évi 300 koronával állapit­tatik meg. 40. §. Az az alkalmazott, aM tényleges szolgálata alatt vagy azt megelőzőleg pótdíj élvezetével egybekötött vitézségi arany- vagy ezüstéremmel tüntettetett ki, ennek a pótdíjnak teljes élvezetében nyugdíjaztatása vagy nyugbóreztetése, illetőleg végkielégittetóse után is megmarad. 41. §. A minister, az állami számvevőszék elnöke, az államtitkár, az állami számvevőszók alelnöke, Budapest székesfőváros főpolgármestere és a fiumei kormányzó, az ebben a minőségben utoljára élvezett beszámítható javadal­mazásának alapul vétele mellett megállapítandó nyugdíjra bir igénynyel akkor, ha összes beszámítható szolgálati ideje az öt évet eléri vagy meg­haladja. A jelen szakaszban felsoroltaknak azonban már akkor is van igényük nyugdíjra, ha összes beszámítható szolgálati idejük öt évnél ugyan keve­sebb, de a fent emiitett minőségekben együttvéve egyhuzamban legalább három évig szolgáltak. A nyugdíjnak összege ebben az esetben a minister és az állami számvevőszék elnöke részére évi 8.000 koronával, az állam­titkár, az állami számvevőszók alelnöke, Budapest székesfőváros főpolgár­mestere ós a fiumei kormányzó részére évi 4.000 koronával állapittatik meg. A jelen szakaszban felsoroltak nyugdijának megállapítására nem bir befolyással az a körülmény, hogy a jelen törvény alapján beszámítható szol­gálati idejüknek kezdetekor negyvenedik életévüket már betöltötték. A jelen szakaszban felsoroltakat saját kérelmükre nyugalomba kell helyezni, illetőleg — kivéve az állami számvevőszék elnökét és alelnökét, valamint azokat az államtitkárokat, akik nem voltak ebben a minőségükben országgyűlési képviselők — hivatalból nyugalomba lehet helyezni, tekintet nélkül arra, hogy beállott-e reájuk nézve a 31. szakasz a), b) és e) pont­jaiban megkívánt feltótelek valamelyike vagy sem. A jelen szakaszban felsoroltaknak nyugalomba helyezése mindig végle­gesen történik, minélfogva az ideiglenesen nyugalomba helyezettekre vonat­kozó határozmányok reájuk nem terjednek ki. 42. §. Azt a tisztviselőt, altisztet és szolgát, aki a 31., illetőleg a 41. sza­kasz értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét még nem töltötte be, akinek teljes szolgálatképtelenségót azonban minden kétséget kizárólag a szolgálat teljesítése közben vagy a szolgálat teljesítéséből kifolyó­lag szenvedett baleset vagy más hirtelen, időbelileg pontosan meghatároz­ható, viszonylagosan rövid időszakon belül beállott rendkívüli esemény idézte elő, olyannak lehet tekinteni, mint ha nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgá­lati idejét már betöltötte volna. Azt a tisztviselőt, altisztet és szolgát pedig, aki a 31., illetőleg a

Next

/
Thumbnails
Contents