Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.
Irományszámok - 1910-CX. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról
CX. szám. . 439 nélküli alkalmazásnak minden további éve után bezárólag az alkalmazás negyvenedik óvóig további évi 6 koronával, tehát negyven évet elérő vagy meghaladó megszakitás nélküli alkalmazás után évi 300 koronával állapittatik meg. 40. §. Az az alkalmazott, aM tényleges szolgálata alatt vagy azt megelőzőleg pótdíj élvezetével egybekötött vitézségi arany- vagy ezüstéremmel tüntettetett ki, ennek a pótdíjnak teljes élvezetében nyugdíjaztatása vagy nyugbóreztetése, illetőleg végkielégittetóse után is megmarad. 41. §. A minister, az állami számvevőszék elnöke, az államtitkár, az állami számvevőszók alelnöke, Budapest székesfőváros főpolgármestere és a fiumei kormányzó, az ebben a minőségben utoljára élvezett beszámítható javadalmazásának alapul vétele mellett megállapítandó nyugdíjra bir igénynyel akkor, ha összes beszámítható szolgálati ideje az öt évet eléri vagy meghaladja. A jelen szakaszban felsoroltaknak azonban már akkor is van igényük nyugdíjra, ha összes beszámítható szolgálati idejük öt évnél ugyan kevesebb, de a fent emiitett minőségekben együttvéve egyhuzamban legalább három évig szolgáltak. A nyugdíjnak összege ebben az esetben a minister és az állami számvevőszék elnöke részére évi 8.000 koronával, az államtitkár, az állami számvevőszók alelnöke, Budapest székesfőváros főpolgármestere ós a fiumei kormányzó részére évi 4.000 koronával állapittatik meg. A jelen szakaszban felsoroltak nyugdijának megállapítására nem bir befolyással az a körülmény, hogy a jelen törvény alapján beszámítható szolgálati idejüknek kezdetekor negyvenedik életévüket már betöltötték. A jelen szakaszban felsoroltakat saját kérelmükre nyugalomba kell helyezni, illetőleg — kivéve az állami számvevőszék elnökét és alelnökét, valamint azokat az államtitkárokat, akik nem voltak ebben a minőségükben országgyűlési képviselők — hivatalból nyugalomba lehet helyezni, tekintet nélkül arra, hogy beállott-e reájuk nézve a 31. szakasz a), b) és e) pontjaiban megkívánt feltótelek valamelyike vagy sem. A jelen szakaszban felsoroltaknak nyugalomba helyezése mindig véglegesen történik, minélfogva az ideiglenesen nyugalomba helyezettekre vonatkozó határozmányok reájuk nem terjednek ki. 42. §. Azt a tisztviselőt, altisztet és szolgát, aki a 31., illetőleg a 41. szakasz értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét még nem töltötte be, akinek teljes szolgálatképtelenségót azonban minden kétséget kizárólag a szolgálat teljesítése közben vagy a szolgálat teljesítéséből kifolyólag szenvedett baleset vagy más hirtelen, időbelileg pontosan meghatározható, viszonylagosan rövid időszakon belül beállott rendkívüli esemény idézte elő, olyannak lehet tekinteni, mint ha nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét már betöltötte volna. Azt a tisztviselőt, altisztet és szolgát pedig, aki a 31., illetőleg a