Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.
Irományszámok - 1910-CX. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról
434 CX. szám. - ' ! ' ' A törvény értelmében rendszeresített álláson ideiglenes minőségben alkalmazott azt a tisztviselőt, altisztet és szolgát, aki az ideiglenes alkalmazást közvetlenül megelőzőleg állami, vagy a 2. és 3. szakaszok szerint az államival egyenlőnek tekintendő, vagy a 16. szakaszban emiitett törvényhatósági szolgálatban végleges minőségben volt alkalmazva, a jelen törvény alapján járó összes ellátások szempontjából a végleges minőségben alkalmazottakkal egyenlőnek kell tekinteni. A tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának kérelmére a nyugalomba helyezést el kell rendelni, ha az illető: a) olyan testi vagy szellemi fogyatkozásban szenved, amety őt szolgálatának további ellátására véglegesen vagy legalább huzamosabb ideig képtelenné teszi, vagy b) a beszámítható javadalmazással egyenlő összegű nyugdíjra igényt adó szolgálati idejét betöltötte, vagy c) hatvanadik életévét betöltötte. A tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának nyugalomba helyezését hivatalból is el lehet rendelni, ha reá nézve a fenti a) és b) pontokban meg kivánt feltételek valamelyike bekövetkezett, vagy ba a tisztviselő, altiszt vagy szolga hatvanötödik életévét betöltötte, vagy ha a tisztviselő, altiszt vagy szolga betegség okából egyhuzamban több mint egy esztendő óta nem teljesített tényleges szolgálatot. A tudományegyetemi vagy műegyetemi nyilvános rendes tanárnak nyugalomba helyezését hivatalból csak akkor lehet elrendelni, ha reá nézve a fenti a) pontban megkívánt feltétel bekövetkezett, vagy ha hetvenedik életévét betöltötte. Az állandóan alkalmazott napszámos ós munkás csak teljes szolgálatképtelenség esetén tarthat igényt nyugbórre ós csak akkor, ha megszakitás nélkül egyhuzamban legalább tiz éven át volt alkalmazva. Büntetésből senkit sem lehet nyugalomba helyezni, 32. §. A testi vagy szellemi fogyatkozás által előidézett szolgálatképtelenséget vagy közhatósági orvosi bizoüyitványnyal kell igazolni, vagy annak megállapítására az első fokú fegyelmi hatóság illetékes, amelynek határozata ellen a tisztviselő, altiszt vagy szolga tizenöt napon belül felebbezéssel élhet a ministerhez (állami számvevőszék elnökéhez). A nyugalomba helyezés elrendelésére illetékes hatóságnak jogában áll az orvosi bizonyítványban foglaltak valóságáról orvosi felülvizsgálat útján meggyőződóst szerezni. A betegség okából tényleges szolgálatban nem töltött egy évnek megállapításánál a közbeesőleg szabadságon töltött időt egyáltalán nem, a közbeesőleg tényleges szolgálatban töltött időt pedig csak akkor lehet a nem tényleges szolgálat megszakításának tekinteni, ha ez a tényleges szolgálatban töltött idő az azt közvetlenül megelőzőleg nem tén3 7 leges szolgálatban töltött időnek felét eléri vagy meghaladja. Az a körülmény, hogy a szolgálatképtelenséget öngyilkossági kísérlet folytán szerzett sérülés vagy betegség idézte elő, az ellátásra való igényekre befolyással nincsen. A fegyelmi eljárás alá vont tisztviselőnek, altisztnek vagy szolgának nyugalomba helyezését, illetőleg végkielégittetésót a fegyelmi eljárásnak jogerős határozattal történt befejezéséig függőben kell tartani.
