Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.
Irományszámok - 1910-696. A közgazdasági bizottság jelentése a m. kir. központi statisztikai hivatalnak a kereskedelemügyi minister 607. számú jelentésével előterjesztett 1913. évi munkatervéről
350 696. szám. nyugdíjbiztosításba ezek a társadalmi osztályok mind bevonhatók lesznek. Az alkalmazottakra vonatkozó kérdőivek részvénytársaságok, szövetkezetek és bányatársaságok alkalmazottainál közvetlenül a vállalatoknak küldetnek meg, a többi munkaadókkal pedig a statisztikai hivatal az' iparhatóságok útján fog érintkezni, mely utóbbiak a munkásbetegsegélyző pénztárak nyilvántartásait is igénybe vehetik. A kérdőivek kitöltése az alkalmazottakra hárul, de a munkaadó felelősségének fentartáásával is s igy az adatgyűjtésnek ez a része magánszemélyek közvetlen vagy közvetett adatbevallásán fog alapulni. Az adatgyűjtés második része a már eddig is működésben lévő nyugdíjintézményekre vonatkozik; ezekkel a statisztikai hivatal az adatgyűjtés alkalmával közvetlenül fog érintkezni. Az egész felvételnek egyik fontos czélja a biztosítás mathematikai egyenlegének megszerkesztése s a kérdőivek több részletkérdése kizárólag ezt a ezélt szolgálja. A közoktatásügyi statisztikának érdemleges módosítása, hogy a főiskolai statisztika, mely eddig régi kormányrendeletekkel szabályozott alakban műveltetett, egyik legfontosabb részletében, a főiskolai hallgatókra vonatkozó részben reformáltatni fog. A főiskolai hallgatók számára vonatkozó kimutatás eddig nagyon szűk keretek között mozgott, most azonban, főleg az új egyetemek felállításával kapcsolatban, szükségessé vált a főiskolai hallgatók törvónyhatóságonkint való megoszlásáról s egyéb fontosabb életviszonyairól is tüzetesebben tájékozódni. Az eddigi eljárás mellőzésével tehát ezentúl minden főiskolai hallgató a tanévnek első felében a származási lappal egyidejűleg statisztikai lapot is tartozik kiállítani, a fontosabb demográfiai adatokon kivül kereseti és tanulmányi viszonyaira vonatkozólag is. Ez az adatgyűjtés, mely magánszemélyek közvetlen bevallásán alapszik, kiterjed nemcsak a vallás- ós közoktatásügyi minister, hanem a többi tárczák hatósága alá tartozó főiskolákra is, de az életbeléptetés ideje az illető ministerekkel egyetértően fog megállapittatni. Első ízben az új adatgyűjtés az 1913—1914 tanévvel kezdődik. A mezőgazdasági statisztika keretében az 1912. évi munkaterv ismertette első sorban a bolgár és bolgárrendszerü kertészetekre vonatkozó adatgyűjtést. Ennek az adatgyűjtésnek tökéletesítésére a kérdőív ezúttal kibővül néhány újabb kórdőponttal, melyek a női családtagoknak a bolgár kertészetben való részvételére, a vizemelósre használt készülékekre, a bolgár kertészek által hazai pénzintézetekben elhelyezett tőkékre, a termesztési czélra örökáron megszerzett területekre, s végül arra vonatkoznak, hogy a magyar emberek által kezelt ilyen telepek a bolgár rendszer szerint — teljesen közösen — műveltetnek-e vagy pedig részekre tagoltan. A hitelintézeti statisztikán a munkaterv csupán azt a kisebb jelentőségű bővítést tervezi, hogy a kérdőívbe egy új kérdés vétessék fel a hitelintézetek könyvitelének nyelvére vonatkozólag. A közgazdasági bizottság azonban, a midőn az itt ismertetett változásokhoz hozzájárul, szükségesnek találja a hitelintézeti statisztikát még tovább is tökéletesíteni, nevezeteseu fölveendőnek tartja a kérdőívbe a jelzálogos kölcsönök a szerint való részletezését, hogy azok első, második vagy további helyre adattak-e, viszont csak az első helyen folyósított jelzálogos kölcsönök biztosítására szolgáló ingatlanok kimutatását kívánja, mert különben ugyanazon ingatlanok kétszer, esetleg többször szerepelnének a kimutatott összegekben. Szükségesnek tartja rovábbá a közgazdasági bizottság, hogy a hitelszövetkezetek ezentúl jellegük szerint is kimutathassanak, vagyis
