Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.
Irományszámok - 1910-633. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről
633. szám. 17 csak utólagos birói eljárás alapján állapittatik meg. Oly gondolatnak a közlése, a mely az állam legfőbb érdekeit nem veszélyezteti, ilyen eljárás mellett sem fog akadályba ütközni. A §-nak negyedik bekezdése az előbbieknél sokkal messzebb menő rendelkezést tartalmaz. Különösen oly vidékeken, a melyeknek lakossága az ellenséges állam lakosságával fajilag rokon, a sikeres hadviselésre rendkivüli veszélyt rejthet magában, ha ez a lakosság a sajtó útján állandó államellenes izgatásnak van kitéve. Ennélfogva ha ott a lapok tapasztalatszerűen ily irányzatot mutatnak ós ha az ily időszaki lapok megjelenésében és terjesztésében rejlő veszedelmeket az előbbi bekezdésben meghatározott módokon csak nehézségekkel lehet elhárítani, meg kell adni a leghathatósabb eszközt az ily időszaki lapok megjelenésének és terjesztésének megakadályozására. A háború befejeztével, midőn a kivételes hatalom megszűnik, természetes, hogy a 11. §. negyedik bekezdése alapján kibocsátott tilalmat is hatályon kivül kell helyezni. Az ötödik bekezdés a külföldi lapok ellenőrzéséről intézkedik. Külföldi sajtótermékekben rejlő ellenséges irányzattal szemben béke idejében csak a postai szállitási jog elvonásával szoktunk védekezni. Háború vagy háború veszélye idején ez a védekezés nem elég, különösen oly sajtótermékekkel szemben, a melyek az ellenséges államban, vagy szövetséges államaiban jelennek meg. Ezért szükséges, hogy a külföldi sajtótermékek ellenőrzés alá vétessenek, sőt a külföldi időszaki lapok behozatala és terjesztése egészen eltiltható legyen. A tilalom lehetőségét a §. a külföldi sajtótermékek közül csak az időszaki lapokra korlátolja, mert a tilalmat az ily időszaki lapok ellenőrzésével járó nehézségek indokolják; mig a teljes tilalom más külföldi sajtótermékekre nem mutatkozik indokoltnak. Az utolsó bekezdés az ismertetett intézkedések megszegését minősíti kihágássá ós arra büntetéskópen a törvényes maximális büntetési tételt állapitja meg. A 12. §-hoz. A 12. §. felhatalmazza a ministeriumót, hogy a hadviselés és az igazság szolgáltatás érdekében a háború idejében, valamint az 1. §-ban emiitett egyéb kivételes körülmények között veszélyeztetett közrend ós közbiztonság megóvása végett a büntetöbiráskodás terén rendkivüli intézkedéseket tehessen. Megengedi ez a §., hogy a. ministerium 1. az esküdtbirósági hatáskörbe tartozó bűncselekmények közül azokat, a melyek a hadviselés érdekeit érintik, a kir. törvényszékek hatáskörébe utalhassa; 2. az esküdtbiróságok működését más bűncselekményre nézve is felfüggeszthesse; 3. hogy egyes bűncselekmények elbírálását az 1896 : XXXIII. t.-cz. ós az 1897 : XXXIV. t.-cz. értelmében illetékességgel és hatáskörrel nem biró más polgári büntető biróságra bizhassa; és 4. hogy bizonyos bűncselekményeket gyorsitott bűnvádi eljárásnak vethessen alá. Feltétlenül szükségesnek mutatkozik ugyanis, hogy azok a bűncselekmények, a melyek legnagyobb mértékben veszélyeztetik, sőt meghiúsíthatják a haderő működését, mint a felségsértés, a király bántalmazása, a hűtlenség, a lázadás, továbbá az u. n. közveszélyű bűntettek, vagyis a kutmérgezós, gyújtogatás, vizáradás okozása, vaspályarongálás s mindezekre felhivás, a leggyorsabban megtoroltassanak, és hogy ekképpen az ily cselekmények elharapódzásának eleje vétessék. Erre az esküdtbirósági eljárás teljesen alkalmatlan. Alkalmatlan azért, mert a különböző helyeken lakó esküdteknek beK'éíp^h. iromány. Í910—1915. XXII. kötet. 3
