Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.
Irományszámok - 1910-633. Törvényjavaslat a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről
10 633. szám, sen körülírt kivételes hatalmat a szükség mértékéhez képest igénybe vehesse, vagyis hogy bizonyos kivételes intézkedéseket a következő szakaszokban íelállitott korlátok|közt a szükség mértékéhez képest megtehessen. Lehetetlen ugyanis pontosan előre látni, hogy az egyes adott esetekben mily kivételes intézkedések megtétele lesz szükséges. Ez okból bizza a törvényjavaslat ennek megitélését ós megállapítását a további szakaszok által vont korlátok közt a kormányra, de e széleskörű felhatalmazás korlátozásáulj szolgál a törvényszakasznak az a rendelkezése is, hogy a kormány a kivételes hatalmat csakis a szükség mértékéhez képest veheti igénybe, tehát a törvényjavaslat következő szakaszaiban ^részletezett kivételes hatalomból mindenkor csakis annyit alkalmazhat, a mennyit az adott esetben a fennforgó viszonyok és körülmények okvetlenül" szükségessé tesznek. A kormány elhatározására nézve még további korlátozást is állit fel ez a törvényszakasz, midőn pontosan ós világosan megmondja, tehát szorosan meghatározza, hogy a kivételes hatalom mikor és meddig vehető igénybe? A mi azt a kérdést illeti, hogy a kivételes hatalom mikor vehető igénybe, e törvényszakasz rendelkezése egészen világos és pontos, a mennyiben határozottan kimondja, hogy az háború idején vehető igénybe s ezt csak azzal egészíti ki, hogy a mennyiben ez szükséges, a kivételes hatalom a háború fenyegető veszélyének okából elrendelt katonai előkészületek esetében is alkalmazható. Ez a kiegészítő rendelkezés nem szorul bővebb indokolásra, mert kézenfekvő, hogy gyakran éppen a háború kitörése előtt van legnagyobb fontossága annak, hogy bizonyos kivételes intézkedések a kitöréssel fenyegető háború sikerének biztosítása végett már a háború kitörése előtt megtehetők legyenek. De másrészt fontos biztosítékot képez a tekintetben, hogy a kormány ezeket az intézkedéseket csakis a legkomolyabb helyzetben fogja alkalmazni, az a körülmény, hogy a törvénynek ez a szakasza a kivételes hatalom alkalmazhatását a háború kitörése előtt a háború fenyegető veszélyének okából elrendelt katonai előkészületek esetére, tehát oly időre korlátozza, a midőn a helyzet komolysága általánosan ós kétségbevonhatlanul megállapítható. Epp oly határozott és világos e szakasz rendelkezése a tekintetben is, hogy a kivételes hatalom mely időpontig vehető igénybe? Határozottan rendelkezik ugyanis oly irányban, hogy a kivételes hatalom a háború befejezésével megszűnik. Miután azonban előfordulhat, hogy a helyzet komolyságánál fogva háború fenyegető veszélyének okából katonai előkészületek tényleg elrendeltettek és ezekkel kapcsolatban a kormánynak a kivételes hatalmat is bizonyos körben igénybe kellett vennie, a háború azonban nem tört ki s igy a háború befejezésérőí sem lehet szó:• a kivételes hatalom megszűnése tekintetében ily esetekre is kell törvényes rendelkezés, minek folytán e szakasz kötelezőleg kimondja, hogy ily esetekben a kivételes hatalom alapján tett intézkedéseket a katonai előkészületek megszűnésével hatályon kivül kell helyezni. A 2. §-hoz. Miután az 1. §. a ministeriumra bizza, hogy a további szakaszokban részletesen körülirt kivételes hatatomból annyit, a mennyit a fenforgó szükség indokolttá tesz, adott esetben igénybe vegyen, ebből önként következik
