Képviselőházi irományok, 1910. XXII. kötet • 633-726., CVII-CXXII. sz.

Irományszámok - 1910-661. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a háboru esetére szóló kivételes intézkedéseket tárgyazó 633. számú törvényjavaslatról

661. szám. 181 Éppen ezért egyenesen a jogrend biztonságának és a veszélyeztetett érdekek kivételes oltalmának szempontja követeli meg azt, hogy egyfelől a kormány az állam létének szempontjából legfontosabb ily kivételes helyzetekben a jogrend rendes intézményeitől eltérő rendelkezésekre törvényes felhatalmazást kapjon, másfelől, hogy ezeknek az intézkedéseknek korlátait, a mennyire csak eleve meghatározhatók, már előre törvény állapítsa meg. Azok az intézkedések, a melyeket a 633. számú törvényjavaslat háborús időkre vonatkozólag kivételes intézkedésekként megenged, nem állanak példa nélkül. A külföldi államokban legtöbbnyire megvannak a hasonló szabályok, a melyek kivételes helyzetekre vonatkozólag többnyire még a jelen törvényjavaslatban foglalt intézkedéseken is messze túlmenő felhatalmazást adnak a kormánynak a szükséghelyzet által követelt intézkedésekre. Francziaországban már az 1792. évi július 8-án ós az V. óv fructidor 19-én kelt törvények felhatalmazást adtak az ostromállapot (état de siége) kimondására, a minek következtében a polgári igazgatás ós jogszolgáltatás bizonyos részben a katonai hatóságokra szállt és a fegyveres erőhöz nem tartozó személyek is katonai bíráskodás alá kerültek. Az ostromállapotra vonatkozó szabályok utóbb több változáson mentek ugyan át, az 1878. évi április hó 3-iki törvény szerint azonban kivételesen, a kamarák elnapolása esetében, a köztársaság elnöke az államtanács meghallgatásával s a kamarák utólagos jóváhagyásával jogositva van azt kihirdetni. A németbirodalmi alkotmány 68. czikke a császárt hatalmazza fel arra, hogy ha a közbiztonság a szövetség területén veszélyeztetve van, ezt hadi állapot alá helyezhesse, melyre nézve külön birodalmi törvény hiányában az 1851. évi porosz törvény szabályai irányadók. Ez a hadi állapot egyes állampolgári alapjogok (házjog, sajtószabadság, egyesülési ós gyülekezési szabadság) felfüggesztésével, a végrehajtó hatalomnak a katonai parancsnokra átszállásával, a katonai biráskodás körének kiterjesztésével, nem-katonai személyek tekintetében bizonyos bűncselekmények büntetésének szigorításával s hadi bíróságoknak felállításával jár, melyeknek hatásköre közveszélyes bűncselekmények tekintetében nem-katonai személyekre is kiterjed ós a melyek sommás eljárás mellett azonnal végrehajtandó halálbüntetést is alkalmazhatnak. Hadi állapotnak nemcsak háború idején, hanem zendülés esetében is helye van, ha ez a közbiztonságot közvetlenül veszélyezteti. Bajorországban külön jogszabályok szabályozzák ezt a kérdést. Ausztriában az 1867. deczember 21-iki állami alaptörvény 20. czikke alapján az 1869. május 5-iki törvény rendelkezik a felelős kormánynak kivételes intézkedési jogáról és ezek az intézkedések már előre elő vannak készítve. Olaszországban a katonai büntetőtörvénykönyv 151. czikke felkelés esetében a katonai parancsnoknak ad jogot arra, hogy hatósági kerületében a katonai kormányzatot rendelje el s e mellett az alkotmányos gyakorlat általában elismeri az olyan szükségrendeletek érvényességét, a melyek a veszélyeztetett országrészben minden kormányzati hatalmat a katonai parancsnok kezében összpontosítanak. Már ezek a fentidézett külföldi példák is reá utalnak arra, hogy mi sem zárkózhatunk el az elől, hogy legalább háború idejére és ha szükséges, már a háború fenyegető veszélyének okából elrendelt katonai előkészületek esetében is kivételes hatalomra jogosítsuk fel a felelős magyar ministeriumot, melynek felelősségében elegendő garancziát találhatunk arra, hogy ezt a hatalmat valóban az ország érdekében és csak a szükség mértékéhez képest veszi igénybe, a mint azt a törvényjavaslat is tervezi.