Képviselőházi irományok, 1910. XXI. kötet • 590-632. sz.

Irományszámok - 1910-607. A kereskedelemügyi m. kir. ministernek a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal 1913. évi munkaterve tárgyában azországgyűlés elé terjesztett jelentése

222 607. szám. matikai egyenletének figyelemmel kisérése czéljából foglaltam a'statisztikai hivatal 1913. évi munkatervébe ezt az adatgyűjtést, mely tulajdonképen két részre oszlik : az adatgyűjtés első fele a nyugdíjbiztositásba esetleg bevonandó alkalmazottakra, a második pedig a magántisztviselők és kereskedelmi alkalmazottak számára már létesített nyugdíjintézményekre vonatkozik. Az első adatgyűjtés az alkalmazottak következő kategóriáira terjed .ki: a) a kereskedelmi alkalmazottak, ilyennek tekintve azt, a ki a kereskedelmi üzletekben kereskedelmi természetű munkálatok végzésénél van alkalmazva, mint a czégés üzletvezetők,, utazók, kereskedősegédek, gyakornokok és tanonczok, kimaradván ellenben a fuvarosok, szolgák és napszámosok, szóval azok az alkalmazottak, a kik nem kereskedelmi természzetű szolgálatokat végeznek; b) az u. n. magántisztviselők, ilyeneknek tekintve az ipari és kereskedelmi vállalatokban alkalmazott tisztviselőket és pedig igazgatókat, czég- és üzletvezetőket, osztályvezetőket, mérnököket, műszaki tisztviselőket, művezetőket, raktárnokokat, levelezőket, pénztárnokokat, könyvelőket, számvevőket, ellenőröket, gópirókat, másolókat, Írnokokat, hivatalnokokat, gyakornokokat s egyéb irodai és vállalati tisztviselőket. Az adatgyűjtés körébe lesznek bevonandók az ipari és kereskedelmi törvények alá tartozó ipari és kereskedelmi vállalatok (részvénytársaságok, szövetkezetek, pénz és hitelintézetek) tisztviselői s egyéb czégek és szövetkezeti- társaságok gyáraiban és irodáiban alkalmazott különböző tisztviselők, ezeken kivül az ipartörvóny alá nem tartozó és az ipartörvóny 183. §. a) pontjában emiitett őstermelósi foglalkozásokkal kapcsolatos mellékiparvállalatok s a nem kincstári bányák tisztviselői, továbbá a kisebb személyi haszonvételek (malmok, italmérések) alkalmazottai s végül az összes -fentebb felsorolt u. n. kereskedelmi alkalmazottak. Kifejezetten kimaradnak azonban az adatgyűjtésből a közforgalmi vasúti és hajózási vállalatok, az állami bányák s az összes előbbi kategóriákba nem sorolható más üzemek (egyletek stb.) alkalmazottai. Az alkalmazottakra vonatkozó kérdőívek részvénytársaságok, szövetkezetek és bányatársaságok alkalmazottainál közvetlenül a vállalatoknak küldetnek meg, mig a többi munkaadókkal a statisztikai hivatal az iparhatóságok útján érintkezik, melyek a munkásbiztositási pénztárak nyilvántartásait is segítségül vehetik. A kérdőivek kitöltése az alkalmazottak feladata, de az adatszolgáltatót a munkaadónak, is támogatni kell s igy az adatgyűjtésnek ez a része magánszemélyek közvetlen ós közvetett adatbevallásán alapul. A nyugdíjintézményekre vonatkozó kérdőivek közvetlenül ezeknek küldetnek meg s a nyugdíjintézmények névsora az alkalmazottak kérdőivei nyomán fog majd összeállittatni. Az adatgyűjtés kérdőív-mintái a munkaterv 10—14. oldalain találhatók. i B) Közoktatásügyi statisztika. A közoktatásügyi statisztikának egységes elvek szerint való újjászervezése eddig csak a népoktatási és középiskolai statisztikára vonatkozólag történt meg-; a főiskolai statisztika régi kormányrendeletekkel szabályozott alakjában maradt meg. Az újjászervezésre most történik meg az első lépés a legfontosabb részletnek, a főiskolai hallgatókra vonatkozó adatgyűjtésnek reformjával.