Képviselőházi irományok, 1910. XXI. kötet • 590-632. sz.
Irományszámok - 1910-593. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyülépshez a visóvölgyi (visóvölgy-borsai) helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
593. szám. 11 250 méter hosszban 315 » » 365 » » 315 » » 365 » » 250 » » 470 » » A legnagyobb emelkedés illetve esés Visóvölgy állomástól Felsővisó állomásig 10°/oo-ben és Felsővisó állomástól Borsa állomásig 12°/oo-ben állapíttatott meg. A kanyarulatok a nyilt pályán 250 méternél kisebb sugárral nem bírhatnak, Visóvölgy állomásból való kiágazásnál azonban 200 méter sugarú kanyarulat alkalmazása is megengedtetik, ha az elkerülhetetlenül szükségessé fog válni. Az aczélból gyártandó sinek folyóméterenkint 23.6 kilogrammnál könynyebbek nem lehetnek és függő sinkötés alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 6000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetczentimóterenkint 1000 kilogrammot meg ne haladjon. A helyi érdekű vasút csatlakozása folytán a m. kir. államvasutak »Visóvölgy* állomása megfelelően átalakítandó és kibővitendő. Ezenfelül a tervezett helyi érdekű vasúton a következő állomások létesítendők: 1. Bisztra« állomás . . . . 2. »Petrova« állomás ..... 3. »Leordina« vizállomás .... 4. »Alsóvisó« állomás .... 5. »Felsővisó& vizállomás .... 6. »Majszin« állomás ...... 7. »Borsa« vég-és mozdonyállomás A helyi érdekű vasút építési és üzletberendezósi tényleges tőkéje 9,000.000 koronában vagyis pályakilométerenkint 164.835 koronában állapíttatott meg. Ezen aránylag magas építési költség a felette nehéz terepviszonyok által van indokolva. A vasút megépítése ugyanis nemcsak jelentékeny menynyiségű föld- és sziklamunka teljesítését igényli, hanem azonkívül a vasútvonal mentén levő három völgyszorulat s a pályának részben csúszásra hajló és forrásos hegyoldalakba, részben a Visó folyó medrébe ós árterébe való beépítése folytán nagy mennyiségű partbiztositási munkák, támasztó- és bélésfalak, valamint csúszások elleni vódművek és vízmentesítési munkák előirányozása is szükséges volt. Az építési költségek emelkedéséhez továbbá a vasúton létesítendő alagút és a nagyobb hidaknak túlnyomó részben ferde nyílásokkal való előállítása is hozzájárult, úgyszintén a magasépitmények is nagyobb mennyiségben voltak előirányozandók. Végül a m. kir. államvasutaknál érvényben álló legújabb szabványok, valamint a felszerelési és pályaberendezósi előírások alkalmazása is hozzájárult az építési költségek emelkedéséhez. A tőkéből forgalmi eszközök beszerzésére 276.000 korona, rendes tartalékalap képzésére 80.000 korona, végül a szükséghez képes előállítandó hóvédművek létesítéséből, vizbeszerzésből és az állomási előterek, illetve rakodóterek utépitményeinek átalakításából felmerülő költségek fedezésére szolgáló külön tartalékalap képzésére 5.000 korona fordittatik. A 9,000.000 korona tényleges építési ós üzletberendezósi tőkének 55°/o-a, vagyis 3,150.000 korona erejéig törzsrészvények teljes névértékben, 65°/o-a, vagyis 5,850.000 korona erejéig pedig legfeljebb 5%-os osztalékra jogosító elsőbbségi részvények 78°/o-os árfolyamon bocsáthatók ki. A 3,150.000 korona törzsrészvénytőke fedezésére a következő érdekeltségi hozzájárulások biztosíttattak:
