Képviselőházi irományok, 1910. XXI. kötet • 590-632. sz.

Irományszámok - 1910-591. Törvényjavaslat a képviselőházi őrség felállitásáról

591. szám. 5 által, szükség esetében a nemzeti r őrség alkalmazásával eszközöltetik «, kétségtelenül megállapítható, hogy a képviselőházi tanácskozások zavartalanságának biztosítása végett az elnök szükség esetében karhatalmat alkalmazhat. üli ez nemcsak egyes hallgatókkal vagy az egész hallgatósággal szemben, a mely esetről a javaslat 1. §-ának 2. pontjában van szó, hanem a képviselőkkel szemben is, a kikkel a javaslat 1. §-ának 3. és 4. pontja foglalkozik. Az a felfogás, mintha az 1848 : IV. t-ez. 14. §-ának rendelkezése csak a kallgatóság irányában adna alapot a karhatalom alkalmazására, a törvénynek oly megszorító magyarázata,

: a melynek semmi alapja sincs. Már most is fennálló törvényes rendelkezésből következik tehát az elnöknek az a joga és kötelessége, hogy az 1. §. 3. pontjához képest szükség esetében karhatalom alkalmazásával is foganatot szerezzen a képviselőház oly határozatának, a melylyel valamely tagját az ülésekről időlegesen kizárja. Az ilyen kizárás a házszabályok 255. §-án alapszik, a mely szerint azt a képviselőt, a ki a ház tanácskozásainak rendjét elnöki rendreutasitás daczára megzavarja, vagy az elnök irányában egyébként engedetlenséget tanúsít, a ház mentelmi bizottság véleményének meghallgatása után, ismétlés esetében, az ülésekből időlegesen kizárhatja. A karhatalom alkalmazásának az 1848. évi törvényen alapuló további esete az, a melyet a javaslat 1. §-ának 4. pontja részletez. Ezt az esetet a javaslat azért tartja szükségesnek kiemelni, mert az ujabb időben hasonlóan, mint a külföldön is, a mi képviselőházunkban szintén előfordultak a tanácskozás csendjót és rendjét teljesen meghiúsító oly csend- ós rendzavarások, a melyek, ha törvényes eszközök azoknak gátat nem vetnek, alkalmasak arra, hogy nemcsak minden parlamenti munkát lehetetlenné tegyenek, hanem arra is, hogy a parlament tekintélyét lerontsa A karhatalom alkalmazásának az 1. §. 2., 3. és 4. pontjában jelzett esetein felül az 1. §. 1. pontjából folyó elnöki intézkedések foganatosításához egyébként is szükség lehet karhatalomra. Ezért a javaslat szerint a képviselőház elnöke, ha karhatalomra van szüksége, (2. §.) igénybe veheti a képviselőházi őrséget. A 2—3. §-okhoz. A mint már említve volt, az 1848 : IV. t.-cz. 14. §-a kimondja, hogy az országgyűlésen, »a rend- és csend fentartása terembiztosok által, szükség esetében a nemzeti őrség alkalmazásával eszközöltetik.« Az 1848 : IV. t.-cz. tehát gondoskodik arról az esetről, a midőn a csend- és rend fentartásában ellentállást kell leküzdeni és ennek első eszközéül a í-erembiztosokat, második ós pedig karhatalmi eszközéül a nemzeti őrséget jelöli meg. A nemzeti őrséget az 1848 : XXII. t.-cz. a személyes ós vagyonbiztonság mellett a közcsend és belbéke biztosítására szolgáló intézményként szabályozta, de ezt a törvényczikket az 1867 : XI. t.-cz. egyenlőre felfüggesztette, a honvédségről szóló 1868 : XLI. t.-cz 32. §-a pedig végleg eltörölte. A nemzeti őrség hiányában tehát a képviselőházi rend- ós csend fentartásának karhatalmi eszközéül más intézményt kell alkalmazni. Semmi törvényes akadálya sincs annak és az 1848 : IV. t.-cz. 14. §-a rendelkezésének teljesen megfelel, hogy a képviselőházi rend- és csend fentartásának karhatalmi eszközéül oly más intézmény alkalmaztassák, a melynek rendeltetése, ép ugy, mint a nemzeti őrségé volt, szintén a közcsend és belbéke biztosítása, tehát a rendőrség, a csendőrség, sőt szükség