Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.

Irományszámok - 1910-584. A kereskedelemügyi magyar királyi minister jelentése az országgyüléshez a kisvárda-nyirbaktai helyi érdekű vasut engedélyezésének és a Szabolcs vármegyei helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonában egyesült helyi érdekű vasutvonalak engedélyokiratai egyesitésének megtörténtéről

584. szám. 79 végett — a kereskedelemügyi magyar királyi ministerhez feltérj esztendők és a minister által árokban netán kivánt módosítások feltétlenül foganatositandók. Az alapszabályokba mindenesetre felveendő, hogy az évenkénti tiszta jövedelemnek egy meghatározott minimális százaléka a beruházási tartalékalap növelésére fordittassék. Felveendő továbbá az is, hogy azon esetre, ha az alább megállapított engedély tartam alatt jövedelem hiánya miatt az összes részvények törleszthetők nem lennének, a torlesztetlenül maradt részvények tulajdonosai részvényeiknek beváltását, vagy e czimen bárminemű kárpótlást az államtól nem igényelhetnek. A társaság székhelye Budapest, a hivatalos ügykezelési nyelve kizárólag a magyar. 22. §. A jelen engedély tartama a fenti 2. §-ban idézett ideiglenes vasutengedélyezési szabály 9. §. a) pontja alatt kimondott oltalommal és az 1880. évi XXXI. tirvényczikk 2. §-a, illetve az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjai szerint az állam részére biztosított megváltási jog épségben tartásával 1991. évi deczember hó 19-én éjféli li órakor jár le. Ezen idő leteltével az egyesitett vasutvonalak ós azok összes tartozékai ingyen és tehermentesen mennek át a magyar állam tulajdonába és szabad haszonélvezetébe, illetve engedélyes társaság, vagy jogutódjai azokat teljes jókarban, ingyen és tehermentesen tartoznak az államnak átadni. Az egyesitett vasutvonalak engedélyének és üzletének átruházása, valamint az egyesített vasutvonalak és tartozékainak függő kölcsönökkel való jelzálogi megterheltetése tekinteteben az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának a) pontja, illetőleg az ezen törvény 10. §-ában foglalt határozatok irányadók. Az 1880. évi XXXI. törvényczikk 2. §-ában és az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának b) és c) pontjaiban előirt megváltás esetében a megváltás módozatai tekintetében ugyancsak az idézett törvényczikkek határozatai irányadók. Az 1888. évi IV. törvényczikk 2. §-ának c) pontjában körülirt megváltási jog gyakorlásának kezdőpontjául pedig 1931. évi deczember hó 19-ike állapittatik meg. Ugy a háramlás, mint a megváltás esetén átveszi a magyar állam saját tulajdonába, birtokába és haszonélvezetébe a vasutvonalak területét és földjét,-a föld- és műmunkálatokat, a fel- és alépítményeket mindeu hozzátartozókkal, úgymint forgalmi eszközökkel, pályaudvarokkal, fel- és lerakodó helyekkel, a vasutvonalak üzletéhez tartozó épületekkel, vágányokkal és szárnyvonalakkal, az indulási és érkezési helyeken levő őr- és felvigyázó házakkal, távírda, távbeszélő és villamosjelzőberendezésekkel, minden felszerelvényekkel, ingó és ingatlanokkal egyetemben; ellenben az engedélyes részvénytársaság vagy jogutódai megtartják az általuk folytatott üzlet alatt jövedelmi fölöslegeikből alkotott netáni tartalékalapoz és a künnlevő cselekvő követeléseiket, valamint azon építkezéseket, a melyek megszerzésére, vagy előállítására a kormány által azon határozott hozzáadással hatal maztattak fel, hogy azok a vaspályának semmi tartozékát képezni nem fogják. 23. §. A jelen engedélyokirat hatálya alá tartozó egyesitett vonalakra a fenti 2. §. első bekezdéséből kifolyólag biztosíttatik.