Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.
Irományszámok - 1910-583. Kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a bodrogközi gazdasági vasut engedélyezésének megtörténtéről
583. szám. 55 lesek. Úgyszintén alkalmazkodni tartoznak azokhoz a kikötésekhez is, melyek az utczákon, köztereken, utakon és védtöltéseken elhelyezett pályarészek építési részletei tekintetében az illető utcza, tér, út avagy védtöltés tulajdonosával avagy kötendő és kormányhatóságilag jóváhagyandó terület használati szerződésekben foglaltatnak. Az építésre vonatkozó összes terveket — ideértve a forgalmi eszközök terveit is — 2—2 példányban az idegen vasutak állomásaihoz való csatlakozás és azok keresztezésének részletterveit pedig 4—4 példányban kell — még pedig az utóbbiakat a m. kir. államvasutak igazgatósága útján — a kereskedelemügyi m. kir. ministerhez előzetes jóváhagyás végett felterjeszteni. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő.. A legnagyobb emelkedés, illetve esés egyenes pályarészeken 8ü°/oo-ben állapitlatik meg, kanyarulatokban ezen emelkedés, illetve esés a kanyarulati ellenállásnak megfelelően mérséklendő. A kanyarulatoknak a nyílt pályán 100 méternél kisebb sugárral nem szabad birniok. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben a v kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogv azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, 2-50 méternél kisebb nem lehet. Görbületekben a töltés külső oldala a tulemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A vasút mindazon vonalrészeken, a hol az nem külön pályatesten vezettetik, az utak, utczák és közterek utszinébe fektetendő s az ennek következtében szükségessé váló utszini kiegyenlítések (sülyesztések és emelések) az illető utak, utczák és terek, illetve azok burkolatának megfelelő szabályozásával eszközlendők. Későbbi utrendezések esetén az engedélyes egyidejűleg a vasútvonal pályaszínét szintén megfelelően megváltoztatni s a vasút pályatestén és egyéb tartozékain netalán szükségessé váló átalakításokat saját költségén foganatosítani tartozik. Vv A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2*5 m. magasságig í^/a vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedife legalább ji/a lábas lejtőkkel lésitendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembejövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. , , Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azok-
