Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.
Irományszámok - 1910-581. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a károlyváros-bubnjarcii helyi érdekű vasut engedélyezéséről
581. szám. 11 vizek szine között — az érintett vizfolyások vagy belvizek természetéhez és fontosságához, valamint a különböző műtárgyak nagyságához és a még egyébként figyelembe jövő viszonyokhoz és körülményekhez képest —- áteresztőknél , és kisebb hidaknál 0-5—1-0 méter nagyobb hidaknál pedig legalább 1-0 méter nyilt magasság maradjon. A Kulpa-hidak hordszerkezetének alsó éle a legnagyobb árviz szine felett legalább 1*5 méter magasságban helyezendők el. Mindazon helyeken, hol a pálya folyókat, patakokat vagy egyéb vízfolyásokat megközelít, a partok leválás és kimosás ellen kellően biztositandók. Folyók, patakok és egyéb vízfolyásoknak az áthidalásokhoz csatlakozó, valamint a vasút által megközelített egyéb részei is — a vasút építése közben vagy a műszaki felülvizsgálatánál, avagy pedig a műszaki utófelülvizsgálat eredménye alapján megállapitaudó szükséghez képest — megfelelően szabályozandók, valamint a szükséges biztosítási és védőművekkel látandók el. Mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállítása csak az áthidalandó vizfolyások vagy utak oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetőleg szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyása, illetőleg közlekedésre, vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a pályatengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők és építendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépítendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti és átfolyási, illetőleg átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vizfolyások, t utak stb. még megengedhető áthelyezésével vagy lemélyítésével elérhető és ha esetenkint különleges körülmények nem teszik kívánatossá avagy szükségessé nyilt műtárgyak alkalmazását, mint fedett vagy lottózott áteresztők — és pedi kőből, téglából vagy portlandczement betonból, a pályaszinig számított legalább 0-60 méter magas felültöltéssel állitandók elő. Csekélyebb mennyiségű és magasságú víz levezetésére szolgáló áteresztők — bezárólag 20 méter nyilasig betoncsőáteresztőkként is építhetők, melyek a szükséghez képest — homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. Vasúti beton-csőáteresztők felültöltésének a magassága — szintén a pályaszinig számítva kisebb nem lehet, mint 1*0 méter, vasbetétes betoncsöveknél azonban 0-75 méter magasság is megengedhető. A beton-csőáternsztők készítéséhez — mint kötőanyag — csakis portlandczement használható. A nyilt vasúti műtárgyak hídfői és szárnyai, valamint pillérei köböl, téglából vagy portlandczement betonból, tartószerkezelei pedig bezárólag 2-0 méter nyilasig tölgyfából és ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. A vasúti műtárgyak egészen vasbetonból készíthetők. A vasbetétes betonműtárgyak részleteire és méretezésére, valamint a jótállási kötelezettség mérvére vonatkozó feltételeket a kereskedelemügyi minister a részletes tervek elbírálása kapcsán állapítja meg. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállitandók, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. A műtárgyakon szükséges korlátok tekintetében a vasúti hidak vasszerkezeteire vonatkozó 30.666/1906. szám alatt kiadott szabályrendelet mértékadó, 2*
