Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.

Irományszámok - 1910-586. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról

586. szám. 145 nem lett volna megállapítható. Ilyen esetekben a beszüntetést a fegyelmi hatóság a fegyelmi eljárás megfelelő alkalmazása mellett mondja ki; 8. ha a nyugalomba helyezettre nézve a fegyelmi hatóság, a nyugalomba helyezés után elkövetett cselekmény miatt, jogerős határozattal nyugellátásának elvesztését mondja ki; 9. ha az ideiglenesen nyugalomha helyezett tisztviselő, altiszt vagy szolga, akinek szolgálatkópessége helyreállott, a tényleges szolgálat kötelékébe való visszalépésre szóló hivatalos felhívásnak a kitűzött záros határidő alatt elfogadható ok nélkül eleget nem tesz; 10. ha az ideiglenesen nyugalomba helyezett tisztviselő, altiszt vagy szolga a szolgálattételre a 34. szakasz alapján történt berendelésnek a kitűzött záros határidő alatt elfogadható ok nélkül eleget nem tesz; 11. ha a nyugalomba helyezett tisztviselő, altiszt vagy szolga nem napidíjas vagy napibéres minőségben, a nyugalomba helyezett egyéb alkalmazott pedig bármilyen minőségben újból állami, vagy a 2. ós 3. szakaszok szerint az államival egyenlőnek tekintendő, vagy a 16. szakaszban emiitett törvényhatósági állandó tényleges szolgálatba lép; 12. ha a nyugalomba helyezett tisztviselő, altiszt vagy szolga nem napidíjas vagy napibéres minőségben, a nyugalomba helyezett egyéb alkalmazott pedig bármilyen minőségben a 17. szakasz 1., 2., 3., 4. ós 5. pontjai alatt felsorolt hatóságok, hivatalok, intézetek és állások valamelyikénél állandó tényleges szolgálatba lép; 13. ha a nyugalomba helyezett meghal. A jelen szakasz 3., 6., 7., 8., 9., 10., 12. és 13. pontjaiban felsorolt esetekben, valamint a 11. pontban említett esetben akkor, ha nem tisztviselőről, altisztről vagy szolgáról van szó, a nyugellátást egész összegében ós véglegesen kell beszüntetni. Az 1., 2. és 5. pontok alatt emiitett esetekben a nyugellátás csak időlegesen szüntetendő be s a nyugellátást újból folyósítani lehet azt a hónapot követő hó elsejétől kezdve, a íneiy hónapban megszűnt az az ok, a mely miatt a nyugellátás beszüntettetett; a múltra nézve azonban a nyugellátást utólag sem lehet folyósítani. A 4. pont alatt emiitett esetben a nyugellátást csak a szabadságvesztés-büntetés tartamára kell beszüntetni. A 11. pont alatt emiitett esetben akkor, ha tisztviselőről, altisztről vagy szolgáról van szó, a 46. szakasznak határozmányai nyernek alkalmazást. Ha a nyugalomba helyezett tisztviselő az 1., 2. és 3. szakaszokban megjelölt hivataloknál, vagy a 16. szakaszban említett törvényhatósági szolgálatban, nem rendszeresített állásra, díjazás mellett alkalmaztatik, nyugdíjából az évi 4.000 koronát meghaladó összegnek a felét, az alkalmazás hetedik hónapjától kezdve az alkalmazás tartamára be kell szüntetni; a lakbérnyagdíj azonban érintetlen marad. Ha a nyugalomba helyezett tisztviselő olyan nem állami s a jelen törvény 16., 17. ós 18. szakaszaiban nem említett állandó alkalmazásba lép, a melynek illetményei részben vagy egészben az államkincstárt terhelik, a nyugdíjat és lakbérnyugdíjat az alkalmazás tartamára be kell szüntetni annak az összegnek az erejéig, a melylyel az államkincstár járul az illetőnek új illetményeihez. 45. §. A 44. szakasznak 3., 6., 7. és 8. pontjaiban emiitett esetekben — méltánylást érdemlő körülmények fenforgása esetén ós ha azt a vagyoni viszoKépvh. iromány. 1910—1915. XX. kötet. 19