Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.

Irományszámok - 1910-586. Törvényjavaslat az állami alkalmazottak, valamint azok özvegyeinek és árváinak ellátásáról

586. szám. 143 41. szakasz értelmében nyugdíjra igényt adó legkisebb szolgálati idejét már betöltötte, az első bekezdésben emiitett esetben a jelen törvény alapján őt egyébként megillető nyugdíjnál magasabb összegű nyugdíjban lehet részesí­teni. Ilyen esetben az engedélyezendő nyugdíj összegét a minister (állami számvevőszék elnöke) esetről-esetre határozza meg, ez az összeg azonban nem haladhatja meg a nyugdíj megállapitásánál alapul szolgáló beszámítható javadalmazásnak összegét. A fenti határozmányok az ideiglenes minőségben alkalmazott, valamint azokra a tisztviselőkre, altisztekre és szolgákra is kiterjednek, a kik a jelen törvény alapján beszámítható szolgálati idejüknek kezdetekor negyvenedik életévüket már betöltötték volt. Az első bekezdésben emiitett esetben az évi segélydíj élvezetében állott gyakornok részére is lehet —a segélydíj 80 százalékát meg nem haladó — nyugdíjat engedélyezni. A m. kir. állami rendőrségnél, a m. kir. határrendőrségnél, a m. kir" pénzügyőrségnél, a m. kir. csendőrségnél, a bírósági fogházaknál, az orszá" gos büntető intézeteknél, az állami erdészetnél és a kincstári fém- és sóba' nyászatnál alkalmazott — s szolgálatot fegyver alatt teljesítő — olyan rang" osztályba nem sorozott havidíjast, altisztet, szolgát vagy őrt, aki minden kétséget kizárólag az ellenszegülőkkel folytatott harczban, vagy más a szol­gálat teljesítése közben előállott viadalban, illetőleg szolgálat közben vagy amiatt ért orvtámadás folytán szerzett sérülése következtében vált minden­nemű állami szolgálatra teljesen képtelenné, — szolgálati idejére, valamint arra való tekintet nélkül, hogy ideiglenes vagy végleges minőségben volt-e alkalmazva, — a nyugdíj megállapitásánál alapul szolgáló beszámítható java­dalmazásnak teljes összegével felérő nyugdíjban kell részesíteni. Ezt a, hatá­rozmányt a ministerium rendeleti utón kiterjesztheti az alkalmazottaknak más, de a felsoroltakéhoz hasonló szolgálatot teljesítő csoportjaira. A fentebb említett" összes kedvezményes nyugdijakat csak a pénzügy ­minister előzetes hozzájárulásával és csak olyan esetekben lehet engedélyezni, ha a szolgálatképtelenséget előidéző baleset, rendkívüli esemény vagy sérülés és a teljes szolgálatképtelenség megállapítása között három évnél hosszabb idő nem telt el. Az összes fenti határozmányok a napszámosokra ós a munkásokra nem terjednek ki.' A jelen törvény határozmányai alá tartozó összes állami alkalmazottak, a kiknek az 1907. évi XIX. törvényczikk értelmében baleset esetére kárta­lanításra van igényük, üzemi, vagy az 1907. évi XIX. törvényczikk 9. sza­kaszában említett baleset esetén, úgy maguk, mint hozzátartozóik részére, az 1907. évi XIX. törvényczikk VII. fejezetében megállapított kártalanítás­nak megfelelő ellátásra tarthatnak igényt abban az esetben, ha az alkalma­zott, illetőleg hozzátartozói részére a jelen törvény egyéb határozmányai alapján járó ellátás az emiitett kártalanítás összegét el nem érné. Ilyen ese­tekben a jelen törvény alapján járó ellátás és az 1907. évi XIX. törvény­czikk VII. fejezetében megállapított kártalanítás közötti különbözetet a nyug­• dijak cziménél üzemi balesetből kifolyó kártalanítás czimén kell elszámolni ' • 43. §. Ugy az ideiglenesen, mint a véglegesen nyugalomba helyezett tisztviselő, altiszt vagy szolga kérelmére a minister (állami számvevőszék elnöke) meg-

Next

/
Thumbnails
Contents