Képviselőházi irományok, 1910. XX. kötet • 581-589. sz.

Irományszámok - 1910-585. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a marostordai helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténtéről

110 585. szám. összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasutigazgatóság útján, a mely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. A vasútépítéssel összefüggésben álló anyagok (építési anyagok, kútvizek) a vasút üzemét kezelő vasutigazgatóságának kívánságára szilárdsági szempontból, avagy vegyileg az engedélyesek terhére megvizsgálandók. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés a marosivásárhely—parajdi vasútvonalon 15°/oo-ben, a marosvásár­hely—kolozsnagyidai, valamint a mezőbánd—mezöméhesi vasutvonalakon ped g 25°/oo-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknál a nyílt pályán 100 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A vasút irány és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építési ter­vezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként meg­választani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legye­nek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve, legalább 2-85 méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésé­nek megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2-5 méter magasságig l 1 /^ vagy l x /4 lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább í /2 lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egy lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekin­tetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelöli lejtői ellenben ugyanoly rézsűvel készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterü­letek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és úgy létesí­tendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozékai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágányzat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendészeti és mezőgazdasági szempont­ból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elren­dezni és az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az által a pályának hóval vagy futóhomokkal való befuvása előidéztessék vagy fokoztassék. Az anyagárkok és egyéb anyagnyerési helyek mindenütt ott, a hol az lehetséges és szükséges, megfelelő mérvben és módon viztelenitendők lesznek, olyképen azonban, hogy ez által káros vízfolyások ne keletkezhessenek és általában más érdekek sérelmet ne szenvedhessenek.

Next

/
Thumbnails
Contents