Képviselőházi irományok, 1910. XIX. kötet • 572-580. sz.
Irományszámok - 1910-572. Törvényjavaslat a Bulgáriával 1912. évi április hó 22/9-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről
572. szám. 85 Kivitelünk Bulgáriába: 199. Furnirok. 1909-ben 32 métermázsa 2.176 K értékben. 1910-ben 60 » 4.200 * » Sem nekünk, sem Ausztriának nincs még számottevő kivitele Bulgária felé, mert a vámterületi statisztika által kimutatott egész export is jelentéktelen: 1909-ben 111 métermázsa 7 ezer K értékben. 1910-ben 134 métermázsa 8 ezer K értékben. A bulgár statisztika nem mutatja ki külön a furnhokat. Tekintettel arra, hogy az eddigi, a bevitelt jelentékenyen gátló vámtételt (45 frank) 22 frankra sikerült leszállitanunk, valószínű, ho^y e czikk exportja fejlődésnek fog indulni. Az ezen tétel alatt megnevezett czikkek az eddigi bulgár 201. ó-bő . gyakorlat szerint a 201. tarifaszám b) tétele alapján 50 fran- burkolókövek, kos vámot fizettek; a tárgyalások során ezeknek a czikkeknek, t í g }fVv a íaf-i' melyeknek értékéhez képest az 50 frankos vámtétel igen s tb. súlyos megterheltetést jelent, sikerült egy 20 frankos vámtételt biztositanunk. Ez e czikkből való kivitelünk jelentéktelen. A tárgyalások Facsepű. során Bulgária a vámmentességet konczedálta (az eddigi vámtétel 1 frank volt). Összesen azokból az árúkból, melyek ebbe a kategóriába 213. Durva sorozhatok, 1909-ben 258 métermázsát vittünk Bulgáriába, esztergályos és kereken 10 ezer korona értékben, 1910-ben pedig 324 méter-szobrászmunkák. mázsát közel 12 ezer korona értékben. A kivi- telünkben szó asztalos, van leginkább kaptafákról, bükkfavillákról, aztán faforgácsdobo- esztergályos és i xi i i. i i J.I • ,,,,,, ,, szobrászmunkak. zokról, gyalutokokról, rajztáblákról. Minthogy a szerződéses vámterület statisztikája a faáruk tekintetében teljesen eltérő csoportosítást alkalmaz, a szerződéses vámterület kiviteli adatai nem hasonlíthatók össze a magyar adatokkal. A bulgár statisztika az adatokat természetesen ismét másképen csoportosítja: pontos szembeállításról nem lehet szó, de körülbelül azt mondhatni, hogy az itt összefoglalható tótelek alatt kimutatott évi bevitel pld. 1909-ben 250 ezer frank értéket képviselt. A legtöbbet a vámterületről származónak mutatja ki a .bulgár statisztika, azonkívül a Németbirodalom, Törökország ós Francziaország részesednek leginkább az importban. A szerződésben ezen czikkeknél a következő mórsókléseketértük el: 2131. sz. alpontjánál az eddigi 30 frank helyett 25 frank, b) pontjánál az eddigi 50 frank helyett 35 frank lesz a vám; a 216. t. sz. a) pontjánál az eddigi 75 frank helyett 60 frank, b) pontjánál pedig az eddigi 100 frank helyett 75 frank leend a vám. Remélhető, hogy ezen vámleszállitásokat a hazai kivitelünk igen előnyösen fogja hasznosíthatni A 216. b) számra vonatkozó jegyzet, naely az 533. tarifaszám alól kiveszi az ostornyeleket (szerződéses vám 100 kg. után 175 frank), azt vonja maga után, hogy ezek ezután 75 frankos vámtétel alá fognak esni.
