Képviselőházi irományok, 1910. XIX. kötet • 572-580. sz.

Irományszámok - 1910-572. Törvényjavaslat a Bulgáriával 1912. évi április hó 22/9-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről

74 572. szám. 9. ezikk. A 9. czikk kifejezetten elismeri mindkét szerződő fél jogát származási bizonyítványokat követelni azon esetre, ha az árúk eredete szerint különbözeti vámok szedetnek be; részletesen intézkedik további ezen bizonyítványok kiállításának módja tekintetében. 10. czikk. Ezen czikk a behozatali és kiviteli vámok alól való időleges mentességeket szabályozza. 11. czikk. &• gyári és kereskedelmi védjegyek oltalmát illetőleg ezen czikk a nemzetbeliekkel való egyenlő elbánás elvét körvonalozza. 12. czikk. Ezen czikk az árúknak a belső adók alá vonásának kérdését szabályozza. Ilyen belső adók ielenleg a következők vannak Bulgáriában érvényben: 1. Az accise, mely az 1905. évi január hó 31-iki bulgár törvény értelmében szedetik be az államkincstár javára. Az accise alá esnek a következő czikkek: belföldi és külföldi szesz, külföldi szeszes italok, külföldi borok, bel- és külföldi sör, mindenféle czukor ósczukorka, petróleum és más világítási czélokra szolgáló ásványolaj, mindenféle kávé ós kávépótló, tea, fekete kaviár, mindenféle halkonzerv, táplálékul szolgáló egyéb konzervek, illatos és toilette-szappan, szikviz és limonádé, stearin-, czetvelő-, ós hasonló gyertya, táplálkozásra szolgáló faolaj, játékkártya. Az accise a bulgár királyságba bevitt árúk után a vámhivataloknál szedetik be még pedig azok tiszta súlya után. 2. Az oktroi községi illeték, melyet az 1900. évi január 20-iki és az ezt módosító 1903. évi deczember 30-iki és 1905. évi márczius 28-iki bulgár törvények szabályoznak. Octroi alá esnek a) a következő bel- és külföldi árúk: szesz, pálinka, rum és cognac, sör és bor hordókban, czukor és czukorárúk, dohány, szivarka, szivar és burnót, b) a következő importált árúk: bor palaczkokban, likőrök palaczkokban, kávé ós frank-kávé, tea papircsomagokban, dobozokban és ládákban, makaróni, olajbogyó, fekete ós száraz kaviár, osztrigák, szárított-, marinált- és füstölt halak, stearin és czetvelő-gyertyák, petróleum, sajtok, friss halak és c) minden egyéb külön meg nem nevezett kizárólag külföldi árú. A megnevezett czikkek után az oktroi-illeték literenként, fokonként, üvegenként vagy kilogrammonként van külön-külön meghatározott összegben megállapítva; a meg nem nevezett, kizárólagosan külföldi árúk után az oktroi-illeték az illető árúra kivetett vámnak 20%-a, melyet, valamint a fix összegben meg állapított oktroi-illetéket a belépő vámhivataloknál a vámmal együtt szednek bé.' Ezek szerint tehát a bulgár idevonatkozó törvények az oktroi-illetékek háromféle kategóriáját különböztetik meg, és pedig először olyanokat, melyek egy specziális tarifa szerint bel- ós külföldi árúk után egyenlően szedetnek be, másodszor olyanokat, melyek tarifa szerint csak külföldi árúk után szedetnek be és végül harmadszor olyanokat, melyek minden a tarifában külön meg nem nevezett külföldi árúk után fizettetnek Az oktroi-illeték tehát inkább csak névleg belső adó, lénye-