Képviselőházi irományok, 1910. XIX. kötet • 572-580. sz.
Irományszámok - 1910-572. Törvényjavaslat a Bulgáriával 1912. évi április hó 22/9-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről
572. szám • 67 bevitel. A Magyarországból ós Ausztriából származó import tiz óv alatt ugyan, egy-két évtől eltekintve, állandóan fejlődő irányzatú, mégis a bulgár piacz rt való versenyében visszonylagosan némileg háttérbe szorította a német és a franczia bevitel. Ha azt az arányt tekintem, melyben a szerződéses vámterület Bulgária összes bevitelében részesedik, úgy konstatálnom kell, hogy részesedésünk arányszáma az 1895. évtől kezdve hanyatló tendencziáju. Mig ugyanis az 1890—1895. években a bulgár összbevitelben való részesedésünk 36-2°/o-ot tett ki, 1896—1900-ban már csak 28-2°/o volt, sőt 1901—1908-ban átlagosan 26-9°/o-r° sülyedt. 1909-ben beviteli részesedésünk 24*2°/o volt, 1910-ben már némi emelkedést mutat (26'8°/o), de a régebbi arányhoz viszonyitva még mindig jelentős elmaradást tüntet fel Bulgáriába irányuló bevitelünk arányszáma. Ezzel szemben a németországi bevitel 1890-től kezdve 1908. évig az összbe vitel 4"9°/o-áról 165°/o-ára emelkedett, a mely átlagos arányszám az 1909. ós 1910. években ismét számottevően növekedett. Figyelemreméltó bevitele van még Bulgáriába Belgiumnak (1910-ben 8.506.676 frank), Olaszországnak (1910-ben 6.842.928 frank), Rumániának (1910-ben 6.572.400 frank), Szerbiának (1910-ben 2.270.110 frank). Lényegesen máskép alakul a Bulgáriából való kivitel képe rendeltetési országok szerint; a mely években a gabonakivitel a rendesnél nagyobb arányokat ölt, azokban Törökország után Belgiumé az első hely. A Bulgária ós Törökország közötti erős külkereskedelmi forgalom jórészt abban találja alapját, hogy a két ország egymással — Bulgária teljes függetlenségének az 1908. év őszén törtónt proklamálásáig — úgyszólván közös vámterületet képezett. Török árúk Bulgáriába és bulgár árúk Törökországba általában vámmentesen voltak vihetők ós csak egyes árúk estek 8°/o-os órtékvám alá. Az utolsó évtized adatai Bulgária kivitelének megoszlásáról a következők: Törökország Belgium Németbirodalom ezer frank °/» ezer frank °/o ezer frank 0 / 0 1901 . . . . 24.429 29-5 10.975 13-2 8-799 10-6 1902 . . 22.212 21-4 19.107 18-4 10-609 10-2 1903 . . 23.165 214 25-948 24 0 9.278 8-6 1904. . 25.645 16-3 52.988 336 12.216 7-8 1905 . . 21.310 144 42-415 287 11.709 7-9 1906 . . 21.699 189 20.142 17-6 15.410 13-5 1907. 27.283 21-7 26.970 21-5 17.022 13-6 1908 . 33.482 29-8 22.039 19-6 11.626 . 103 1909. 36.652 328 19.342 17-3 13.524 12-1 1910 . 44.284 34-3 20.944 162 14.219 11-0 Nagybritannia Görögország Magyarország és Ausztria ezer írank °/° ezer frank °/° ezer frank °/° 1901 . . . . 15.875 192 3 225 3-9 7.255 87 1902 . 24.499 236 3.551 34 8.245 8 0 1903 . 20.180 18-7 4.912 46 9.696 90 1904 . 24.728 15-7 3.731 2-4 14 090 8-9 1905 . 12.884 8-7 " 5.457 37 18.887 12-8 1906 . 14 985 131 9.721 8-5 8 200 7-2 1907 . 20 706 16 5 8.019 6-4 8 023 6 4 1908 . 9.680 8-6 8.933 80 6.346 5-7 1909 . 8.280 7-4 4.601 4-1 11.779 10-5 1910. 15.315 11-8 6.340 4-9 7.828 6-0
