Képviselőházi irományok, 1910. XIX. kötet • 572-580. sz.
Irományszámok - 1910-572. Törvényjavaslat a Bulgáriával 1912. évi április hó 22/9-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről
572. szám. 57 8*/aP/o os értékvámok alá estek s ily módon biztosítva lett számunkra a vámkezelés s a vám és egyéb illetékek fizetése tekintetében az egyenlő elbánás a bulgár piaczokon számottevő többi exportállammal. Ez volt a helyzet egészen az 1894. év végéig, a mikor is Bulgária az ezen időben lejáró ideiglenes megállapodásokat a külhatalmakkal csak azon esetre nyilatkozott hajlandónak meghösszabbitani, ha az eddigi 8V2°/o-os órtékvámok helyett magasabb vámok szedésére jogosittatik fel. Az angol-bulgár egyezménynek az 1894. év végével bekövetkezett felbontása maga után vonta a köztünk és Bulgária között fennállott, érvényében évről-évre meghosszabbitott ideiglenes megállapodásnak megszüntet is, minélfogva nekünk is az 1894. évet követő időre a bulgár kormánynyal új megállapodást kellett létesítenünk. Tekintettel arra, hogy a kölcsönös árú forgalomnak túlnyomólag a mi érdekeink javára mutatkozó mérlegénél fogva a szerződés megkötése nekünk sokkal inkább érdekünkben állott, mint Bulgáriának és figyelembe véve azt, hogy Bulgária nem volt megakadályozható abban, miszerint vámbevételeinek az ország anyagi helyzete által feltétlenül szükségessé tett fokozása czéljából az eddigi értékvámokat jelentékeny mérvben felemelhesse, kénytelenek voltunk úgy mi, mint a többi külállamok is Bulgáriának ily irányú törekvését bizonyos határokig figyelembe venni. Az 1895. évi január hó 5-én történt jegyzékváltás útján létesült ideiglenes megállapodás szerint ugyanis beleegyeztünk abba, hogy Bulgáriába vitt árúink után 1895. évi január hó 1-től kezdve két éven át, vagyis 1896. évi deczember hó 31 éig az eddigi 8 1 /2°/o-os értékvám helyett lOi^/o-os értékvám szedessék azon feltétel alatt, hogy a mennyiben valamely más állam irányában ennél kedvezőbb bánásmód alkalmaztatnék, úgy az a legnagyobb kedvezmény czímón reánk is kiterjedjen. A bulgár kormány egyúttal kötelezettséget vállalt, hogy a községi . fogyasztási illetékeket nem fogja felemelni és hogy árúinkat a belföldiekkel egyenlő, bánásmódban fogja részesíteni. A mi részünkről ezzel szemben a bulgár árúknak a legnagyobb kedvezményt biztosítottuk. Ezen megállapodásunkkal körülbelül egyidejűleg és ugyanazon az alapon Bulgária még a következő államokkal létesített egyességet: Nagybritanniával, a Németbirodalommal, Belgiummal, Francziaországgal ós Svájczczal, majd később Olaszországgal és Rumániával. Még ugyanezen évben egy második egyezményt is kötöttünk Bulgáriával (1895. május hó 9-én), mely egy későbbi kereskedelmi szerződós alapjait volt hivatva lerakni. Ezen, a pactum de contrahendo-t magában foglaló egyezmény kimondotta, hogy a legnagyobb kedvezmény elve és átlagosan egy 14°/o os értékvám alapján 1903 deczember 31-óig terjedő hatálylyal egy végleges kereskedelmi szerződés fog köttetni, hangsúlyozva egyben azt is, hogy közös egyetértéssel bizonyos czikkekre a 14°/o-nál magasabb vagy alacsonyabb vám is megállapítható lesz. Ezen az alapon indultak meg a tárgyalások egy végleges kereskedelmi szerződés megkötésére, melyek végül sok nehézség leküzdése után az 1896. évi deczember hó 21/9-én aláirt és az 1897. évi XIX. törvényczikkbe iktatott kereskedelmi egyezményhez vezettek. Az egyezményhez tartozó mellékletben a Bulgáriába bevitt magyar ós osztrák árúk után az egyezmény tartama alatt szedhető vámok magassága átlag és szabályszerűen 14%-ban lett megállapítva; kivétel 21 czikkre nézve tétetett akkóp, hogy 10 czikk a 14°/°-nál magasabb, 11 czikk pedig ennél alacsonyabb értékvámnak lett alávetve. Képvhi. iromány. 1910—1915, XIX. kötet, 8
