Képviselőházi irományok, 1910. XIX. kötet • 572-580. sz.
Irományszámok - 1910-572. Törvényjavaslat a Bulgáriával 1912. évi április hó 22/9-én kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről
104 572. szám. hogy ezek az árúk könnyen terjesztői lehetnek a ragadós állatbetegségeknek, a »Jegyzék« semmiféle kötelezettséget nem tartalmaz ránk nézve. A 4. pont (mely a »Jegyzék« legfontosabb része) a Bulgáriával szemben biztosított zár latelrendelési jogunkat a kontingentált állatbehozatallal való viszonylatban részletesen körülirja. E szerint, a mig Bulgária a keleti marhavésztől mentes és a mig ott egyéb ragadós állatbetegségek fenyegető mérvben nem uralkodnak, illetve, a mig onnan valamely ragadós állatbetegség területeinkre behurczolásának esete be nem következett: vészmentes községekből bulgár származású egészséges szarvasmarháknak behozatala a következő feltételekkel meg van engedve : Az állatokat Bulgáriában az elinditási helyen magyar állatorvosok közreműködésével foganatositandó előzetes állatorvosi megvizsgálás után, a kellő berendezésekkel ellátott és Vidinben a Duna közvetlen közelében fekvő, vagy Orsova szomszédságában, magán a Dunán úszó vágóhidra kell szállitani és ott, ha a kirendelt magyar királyi és bulgár királyi állatorvosok által teljesitendő újbóli vizsgálat során gyanútlanoknak találtatnak, haladéktalanul le kell vágatni. Az állatok levágatása tehát nem történhetik magyar területen, hanem vagy Bulgáriában Vidinben, vagy Orsovánál a Dunán és pedig mindkét helyen az állategészségügyi és vámhivatali kezelést szabályozó ós kölcsönös egyetértéssel megállapított utasitás részletes határozmányait szigorúan megtartva. Ezen utasitásban foglaltatnak azok a szigorú állategészség- rendőri óvintézkedések is, melyek az emiitett vágóhidon netán mégis előforduló ragadós állatbetegségnek a fris hússal való behurczolását hathatósan megakadályozni fogják. Ha az állatoknak leölt állapotban is eszközlendő állatorvosi vizsgálata szintén kedvező eredményű, a húst a vágóhidról csak fris állapotban szabad, ellenőrzés alatt hajón, akár közvetlenül a rendeltetési helyre, akár pedig a legközelebbi m. kir. belépő állomásig és onnan ólomzárolt vasúti kocsikban, a kijelölt nagyobb fogyasztási helyekre behozni, a hol a hus a hatályban levő egészségügyi szabályok szerint kezelendő. Az ilyen állatoknak elvámolása a nevezett vágóhidakon a levágás előtt történik; azonban ilyen módon, t. i. élő állapotban való elvámolás mellett, évenként legfeljebb 12 ezer darab szarvasmarha (sertés és juh egyáltalán nem) hozható be A kijelölt nagyobb fogyasztási helyek a magyar szent korona országaiban a következők: Budapest, Szeged, Temesvár, Arad, Fehértemplom, Versecz, Pozsony, Komárom, Győr, Fiume, Kassa, Zimony, Pancsova, Kevevára (Temeskubin), Újvidék, Szabadka, Pécs, Orsova. Eszék, Zágráb, Mitrovicza, Karlócza, Várasd, Petrinja, Brassó, Gyulafehérvár, Kolozsvár, Marosvásárhely, Nagyszeben, Petrozsény, Nagy-Várad és Debreczen. Az 5. pont külön indokolást nem igényel. A 6. pont szerint a nem gyárilag mosott vagy az egyáltalán mosatlan gyapjú, a száraz csontok, szarvak, körmök, bőrök, szarvasmarha- és kecskeszőr és disznósörte, olvasztatlan faggyá, fris hús ólomzárolt vasúti kocsikban, úgyszintén az elkészitett hús ós a leölt baromfi átvitele meg van engedve, mindaddig a mig Bulgáriában a keleti marhavész elő nem fordult; azonban igazolni kell, hogy ezek az állati nyersanyagok egészséges állatokból valók. A 7. pontban kimondatott, hogy az élő baromfi ós egypatás állatok átvitele csak keleti marhavész miatt vagy abban az esetben tilalmazható vagy korlátozható, ha más olyan állatbetegség fenyegető mértékben lépne fel, a mely az imént emiitett állatok utján átvihető; mindazonáltal ezekben az esetekben is igazolni kell, hogy az állatok egészségesek és hogy a származási község vószmentes.
