Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.

Irományszámok - 1910-523. Törvényjavaslat a városok fejlesztéséről

523 szám. 59 Sorszám Vármegye A város neve Segélyösszeg koronában 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 Szilágy .... » ' . . ". . Szolnok-Doboka » Temes .... Tolna . . . . Torda-Aranyos . Torontál . . . » • í . . Trencsén . . . Udvarhely . . . Ung Vas » ...... Veszprém . . . » ... Zala . . . .... • » ..... Zemplén . . . Zólyom . '..' . . » . . . . » . . . . Szilágysomlyó . Zilah . .• . Dés ..... Szamosujvár . :..; Fehértemplom . Szekszárd . . . Torda . "\ '• . Nagybecskerek . Nagykikinda . . Trencsén . . . Szekelyudvarhely Ungvár .... Kőszeg .... Szombathely . . Pápa ... . Veszprém . Nagykanizsa . . Zalaegerszeg . . Sátoraljaújhely i Beszterczebánya Rreznóbánya . . Zólyom .... 6.000 6.000 8 000 7.000 6.000 10.000 10.000 18.000 15.000 5.000 8 000 14.000 6.000 20.000 11.500 10 000 20.000 11.500 9.000 10.000 3.000 5.000 Minth gy e szerint a legmagasabb segélyösszegek épen az ország legvagyonosabb városainak jutottak, az elosztás az 1911. évben revizio alá vétetett s az első két millióból nyert összegek érintetlenül hagyattak ugyan, az államsegélynek további 1,000.000, illetőleg 1912. évben 2,000.000 koronája azonban a városok segélyreszorultságának, fejlettségének és fejlődósképességének, valamint esetleges különös nemzeti fontosságának alapján osztatott el. A 4,000.000 korona államsegélynek az A) mellékletben javasolt felosztása az imént említett szempontok figyelembevételével történt és az 1912. évben már tényleg érvényesített felosztással egyezik. Közelebbi ismertetését a következőkben adom: Az első 2,000.000 korona — az összegek némi kikerekitése mellett — a már érintett négy közigazgatási ágazatra fordított s az 1905., 1906. és 1907. évi zárszámadási átlagok szerint kiszámított költségek egyszerű megtérítéseként osztatott fel. Erről tehát többet mondanom nem szükséges. A segélyre szorultság, fejlettség és fejlődésképesség megállapításánál következő irányelvek szolgáltak alapul: A fejlettség fokmérőjének megállapításánál abból indultam ki, hogy városnak, mint közületnek rendeltetése az, hogy gondoskodjék azokról közintézményekről, amelyek lehetővé teszik az egyesek fokozott erkölcsi anyagi boldogulását, amelyeknek az előállításához azonban az egyesnek erői elégtelenek. Minél többet tudott egy város ezekből a létszükségletet alkotó közintézményekből megalkotni, annál jobban felelt meg rendeltetésének. A megoldott feladatok, a megteremtett közintézmények tehát helyes fokmérői a városok fedettségének. A fejlődóskópessógre viszont helyesen lehet következtetni abból, hogy a megoldott feladatok mennyire vették már igénybe a város anyagi erőforráa a a és 8*