Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.

Irományszámok - 1910-523. Törvényjavaslat a városok fejlesztéséről

623. szám. 41 Ezt az elosztási arányt a rendőrségi reformnak az államsegély kérdésébe való bekapcsolása összhangzatosan egésziti ki. Egy Szeged, Debreozen, vagy Pozsony rendőri szervezete személyi és dologi kiadásokban évenkint sok ezer koronát emészt fel. Az ilyen egyébként is szilárd vagyonú városok a rendőrségi intézmény reformjával jelentékeny összegek élvezetéhez jutnak. A kis és közép városok ellenben egyetlen rendőrtisztjükkel, két-három főnyi legénységükkel a tehermentesülés előnyeit csak aránytalanul csekélyebb mértékben fogják élvezni. Ekként a rendőrségi kérdés rendezése, amely egymagában alkalmatlan volna arra, hogy a városok segélyének kiosztásánál mértékadó alapul vétessék, a törvényjavaslat 1. í^-ában elfogadott elosztást a lehető igazságossághoz épen azzal viszi közelebb, hogy az állami támogatás mértékében ismét a nagyobb, fejlettebb városok javára állítja helyre az egyensúlyt. A rendőrségi reform tekintetében az 1. §-ban foglalt rendelkezést egyébként szervesen kiegészíti a 30. §., midőn a kormányt a reformra vonatkozó törvénynek két óv alatt való benyújtására kötelezi. Mivel azonban bizonyos időt a benyújtandó törvényjavaslat alapján keletkező törvény végrehajtása is igénybe fjg venni, a szervezés országos ^reformjának életbelépte ma még pontosan nem állapitható meg Avégből tehát, hogy a városi rendőrségek korszerű javitása addig is folyamatba legyen tehető, s a szerves reform sima végrehajtása ezzel is előkészittessók, a törvényjavaslat már 1913-tól kezdve első sorban a rendőrség »fejlesztésére« rendeli forditani azt a többletet, melylyel az államsegély ettől az évtől kezdve emelkedni fog. Egyes városok azonban rendőrségüket saját erejükből már eddig is olyan színvonalra emelték, hogy az további fejlesztést egj előre nem igényel. Nagyon méltánytalan volna, hogy épen ezek a városok ne részesüljenek a szóbanlevő segélyösszegekben, s áldozatkészségük fejében hátrányosabb helyzetbe jussanak azoknál a városoknál, amelyek nem hozták meg rendőrségük czéljára a kellő áldozatokat. Ezért úgy rendelkezik a törvényjavaslat 1. §-a, hogy ilyen városukat is megfelelő segélyben lehet részesíteni. Az 1. §. szerint a belügyminister rendelkezésének fentartott összegre különösen a törvényjavaslat 4. ós 7. §-ai miatt van könnyen belátható szükség. Gondoskodni kell az újonnan alakuló városok s az előre nem látott csapások által fejlődésükben megakasztott városok szükségleteiről, s gondoskodni azokról az eshetőségekről, amidőn néhány ezer koronának kellő ponton és kellő időben való felhasználása oly előnyöket biztosithat a városok fejlődésének, amelyeknek elérésére egyébként hosszú évek szükségeltetnek. A 2. és 3. §-hoz. A törvényjavaslat 2. §-a az államsegély utalványozásának időpontjáról és módozatairól, a 3. §. pedig az államsegély előirányzásáról és elszámolásáról intézkedik, lényegileg azonosan a hasonló állami javadalmazások utalványozása tekintetében már meghonosodott gyakorlattal. A 4. §-hoz. A 4. §. az újonnan alakult rendeseit tanácsú városoknak az államsegélyre való jogát állapítja meg. K'épvtí. iromány. 1910—1915. XVHI. kötet. 6