Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.

Irományszámok - 1910-523. Törvényjavaslat a városok fejlesztéséről

36 523. szám Ilyen részleges reform kivan lenni »a városok fejlesztésről* szóló törvényjavaslat, melyet szerencsém van beterjeszteni. A törvényjavaslat egyfelől meg akarja valósitani azt, ami a városok érdekében már ma meg valósitható; másfelől a fejlődós vágyától áthatott városokat meg akarja szabaditani azoktól az egykor szükséges korlátnak szánt rendszabályoktól, melyek a tapasztalat szerint ma már csak akadályozzák őket haladásukban. Megjelölve ezzel az általános keretet, amelyben a törvényjavaslat mozog, röviden meg kell emlékeznem arról az alapirányról is, amelyet az követ. A közfelfogásban ujabban bizonyos népszerűségre tett szert az az eszme, amely az államtól a városok »anyagi ügyeinek rendezósét« kivánja. Ez a jelszó azonban, amilyen tetszetős, époly könnyen félremagyarázható, s ezért lényeges szabatositásra szorul. A városok anyagi helyzetének kérdése vógelemzósben a városi jövedelemek és a városi adósságterhek kérdésére bontható. A mi az adósságterhet illeti, ez már az 1910. év végével a 400 milliót megközelítette. A tartozás kerekszámban: 1902-ben 210—220 millió koronát 1906-ban . 260—270 » 1910-ben . . . . . . . . 370—380 » tett ki. Ez az összeg szinte kizárólag hosszúlejáratú töiiesztóses kölcsönökből kerül ki, amelyek a pénzpiacz mindenkori helyzetéhez képest többé-kevésbbé kedvező kamatláb mellett, de mindig gondosan megvizsgált kötés alapján vétettek fel. Mivel a pénzpiacz kedvezőbb alakulásának kihasználását a konverzió lehetősége biztositja, a váiosok nincsenek egy esetleg súlyosabb feltételű kölcsönhöz évtizedekre odaszögezve. Fokozott hitelképességük, amelyet közjogi jellegük biztosit, a pénzpiaczot aránylag könnyen megközelíthetővé teszi számukra. Pénzügytechnikai műveletre tehát, amelyet az államnak kellene végeznie, itt szükség nincsen; minden más rendezés pedig csakis az adósságoknak egy vagy más formában az állam által való törlesztése lehetne. Állami pénzügyeink állapota s az adósságteher fentebb jelzett nagysága mellett alig akadhat olyan ember, aki a rendezést ilyen értelemben lehetőnek vélné, vagy akár egyáltalán is állami feladatnak tartaná. Áttérek ezután a jövedelmek fokozásának kérdésére. Aki e tekintetben az állani pénzbeli segitésében keresi a panaceát, azt néhány számadat meggyőzheti arról, hogy az ebbeli várakozásnak sincs reális alapja. A puszta háztartási szükséglet — ide nem számitva az üzemek, intézmények stb. külön előirányzatait — az utolsó évek előirányzata szerint volt: Korona .... 5,839.642 .... 4,416.700 Szeged th. városban Temesvár » • » Debreczen » » Pozsony » » Szabadka » » Kecskemét » •. » Nagyvárad » » 4,245.580 4,137.410 3,394.423 3,302.541 3,082.708