Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.

Irományszámok - 1910-552. A közlekedésügyi bizottság jelentése a károlyváros-bubnjarci-i helyi érdekű vasut engedélyezéséről szóló 505. számú törvényjavaslatról

294 552. szám. kereskedelemügyi minister a szóban levő vasútvonalnak helyi érdekű vasúti alapon való létesítését vette tervbe, egyrészt a költségek lehető apasztása érdekében, másrészt pedig, mert a kérdésnek ez alapon való megoldása Magyarországra nézve forgalompolitikai szempontból is előnyösebb, mintha Krajnából Dalmáczia felé magyarországi területen összefüggő államvasuti vonal állana a Fiumét elkerülni kivánó osztrák forgalom rendelkezésére. A törvényjavaslat tárgyát képező 29'2 kilométer hosszú, gőzüzemű, szabványos nyomtávú helyi érdekű vasút tényleges épitósi és üzletberendezési tőkéje 7,017.000 koronában vagyis pályakilométerenkint 240.308 koronával állapíttatott meg. A helyi érdekű vasút épitési és üzletberendezési tőkéjének aránylagos rendkívüli magassága egyrészt az igen nehéz terepviszonyoknak, másrészt pedig annak tulaj donitható, hogy a vasút termékeny földeken és értékes réteken, sok helyt pedig belsőségeken át fog vezettetni, a mely területek csak igen nagy árért szerezhetők meg. Jelentékeny mérvben növeli továbbá az épitési költségeket az a körülmény, hogy az aránylag rövid vonalon két alagút állitandó elő 600 méter összhosszúságban, valamint bogy a Kulpa folyón egy 80 méter nyilású hid s a határszélen egy második hid is lótesitendő, mely utóbbinak félköltsége szintén e helyi érdekű vasút épitési tőkéjét terheli. Végül a vonal egész hosszában létesitendő árviz elleni biztosítási munkák, sok helyen építendő támasztó és bélésfalak is tetemesen megdrágítják a vasút előállítását. E sajátlagos viszonyok között a számításba vett költségeket indokoltaknak kell elismernünk. A 7,017.000 korona tényleges épitési és üzletberendezési tőkének 30°/o-a törzsrészvények, 70°/o-a pedig elsőbbségi részvények kibocsátása útján szereztetnék be. Ez az intézkedés a törzs- és elsőbbségi részvények egymáshozi arányára nézve az 1888. évi IV. t.-cz. 10. §-ában foglalt rendelkezéstől eltér, s ezért az ez irányú intézkedéshez a törvényhozás külön felhatalmazása szükséges. A törzsrészvónytőkének az idézett törvényczikkben megállapított mértékétől való eltérést az a körülmény indokolja, hogy a helyi érdekeltség részéről e vasúthoz oly hozzájárulásra, a melynek ellenében törzsrészvények adatnának, számítani egyáltalában nem lehet. E körülményre való tekintettel a szóban levő eltérést a közlekedésügyi bizottság is indokoltnak tartja és ezen eltérésre való felhatalmazást meo-adandónak véli. < J Az állam részéről a helyi érdekű vasút javára — megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében — a következő hozzájárulások adása czéloztatik: 1. Pót hozzáj áru] ás ként az 1888. évi IV. t.-cz. 4. §-a alapján 150.000 korona, 2. külön állami segélyképen az 1888. évi IV-dik t.-cz. 7. §-a alapján 701.600 korona. E. hozzájárulások a helyi érdekű vasút tényleges épitósi és üzletberendezési tőkéjének 213, illetve 10°/o-át, vagyis együttesen 12-13°/o-át teszik, s igy az 1888. évi IV. t.-czikkben megszabott 10—10, vagyis összesen 20%-os maximális határon lényegesen alul máradnak. 3. Ezenfelül a helyi érdekű vasút részére — ugyancsak megfelelő névértékű törzsrészvények ellenében — a pénztári készletekből további 1,153.600 korona rendkívüli állami segély engedélyeztetnék. E rendkívüli segély engedélyezése azért szükséges, mert e nélkül megfelelő érdekeltségi hozzájárulások hiányában a helyi érdekű vasút építését biztosítani semmikép sem lehet. Tekintettel egyrészt arra, hogy e vasút megépítése elől az osztrák kormánynyal szemben vállalt kötelezettségnél fogva elzárkózni nem lehet, másrészt pedig, mert az államra nézve pénzügyileg a szóban levő vasútnak