Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.
Irományszámok - 1910-550. A közlekedésügyi bizottság jelentése a bodrogközi gazdasági vasut engedélyezéséről szóló 476. számú törvényjavaslatról
288 550. szám. 550. szám. A közlekedésügyi bizottság jelentése a bodrogközi gazdasági vasút engedélyezéséről szóló 476. számú törvényjavaslatról. A kereskedelemügyi minister az előterjesztett törvényjavaslatban a ministerium részére fehatalmazást kór arra, hogy a m. kir. államvasutak Sárospatak állomásától Tiszakarád, Nagyczigánd és Ricse községek irányában Perbenyikig s innen Királybelmecz községig vezetendő fővonalból és a tartozókát képező vontató vágányokból álló gazdasági vasutat az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV. törvényczikkekben foglalt feltótelek alatt — mégis az emiitett törvényekben foglalt határozmányoktól némi eltéréssel — engedélyezhesse. Az idézett törvényekben foglalt rendelkezésektől szándékolt eltérések a következők: a) a gazdasági vasút üzletének a m. kir. államvasutak által leendő kezelését nem igényelheti: b) a kereskedelemügyi minister felhatalmaztatik, hogy a csatlakozási állomásokon a gazdasági vasút által végzendő átrakási és lerakási szolgálat fejében, illetőleg a gazdasági vasút kiépitése folytán a m. kir. államvasutak által szerzendő új árúforgalom egyrésze fejében a gazdasági vasutat az államvasutak terhére rnegtéritésben, illetve előre ' meghatározott ideig szerzési jutalékban részesithesse ; c) a gazdasági vasúton alkalmazandó menet- és szállitási díjak maximális határának megállapítása a kiadandó engedélyokiratban mellőzendő. A törvényjavaslat tárgyát képező 076 m. nyomtávú motoros üzemű gazdasági vasút — melynek hossza 87-9 kilométer — a Bodrogköz gazdasági és közlekedési érdekeit leend hivatva előmozdítani az által, hogy ezen vidéket a vasúti hálózattal közvetlen összeköttetésbe hozza. A gazdasági vasút tényleges építési és üzletberendezési költségei 2,300.000 koronában, azaz pályakilomóterenkint 26.166 koronában irányoztattak elő, a mely költségek részbeni fedezézóre az- 1888. évi IV. törvényczikk 4-ik, illetve 7-ik szakaszai alapján — megfelelő névértékű egynemű