Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.
Irományszámok - 1910-541. A közlekedésügyi bizottság jelentése a virje-kapronczai helyi érdekű vasutvonal engedélyezéséről és a kőrös-belovár-verőcze-barcsi helyi érdekű vasut engedélyokiratának és engedélyokirati függelékeinek egyesitéséről szóló 475. számú törvényjavaslatról
541. szám, 269 541. szám. A közlekedésügyi bizottság" jelentése a virje—kapronczai helyi érdekű vasútvonal engedélyezéséről és a kőrös—belő vár—verőcze—barcsi helyi érdekű vasút engedélyokiratának és engedélyokirati függelékeinek egyesitéséről szóló 475. számú törvényjavaslatról. A kereskedelemügyi minister az előterjesztett törvényjavaslatban a ministerium részére felhatalmazást kér arra, hogy a kőrös—belovár—verőcze— barcsi helyi érdekű vasutr ész vény társaság a klostár—virjei vonalának Virje állomásából kiágazólag a m. kir. államvasutak Kaproncza állomásáig vezetendő helyi érdekű vasutvonalat az 1880. évi XXXI. és az 1888. évi IV-ik törvény czikkekben foglalt feltótelek alatt engedélyezhesse. Felhatalmazást kér továbbá a ministerium részére a kereskedelemügyi minister arra is, hogy az emiitett vonal engedélyezésével kapcsolatban a kőrös—belovár—verőcze—barcsi helyi érdekű vas útrész vény társaságnak már meglévő kőrös—belovár—verőczei törzsvonalára, valamint a belováii gőzmalomig vezető szárnyvonalára, továbbá a klostár-—virjei vonalára vonatkozó engedélyokiratot, illetve engedélyokirati függeléket egyesithesse, illetve a nevezett részvénytársaság összes vasutvonalaira vonatkozólag egységes engedélyokiratot állithasson ki és annak keretében az egyes vonalak engedélytartamát, különböző adómentességeit és egyéb lejárati határidejét egységesen állapithassa meg A törvényjavaslat tárgyát képező 20 kilométer hosszú, gőzüzemű, szabványos nyomtávú helyi érdekű vasútvonal kiépitése közgazdasági és közforgalmi érdekek kielégitését van hivatva előmozdítani. A vonal tényleges épitósi és üzletberendezési tőkéje 2,174.000 koronával, vagyis pályakilométerenkint 108.700 koronával irányoztatott elő. Az aránylag magas kilométerenkinti épitési költség részben a helyi viszonyok által indokolt magas kisajátítási és épitési költségekben leli magyarázatát, részben pedig abban, hogy a vasút épitésével kapcsolatban három csatlakozó állomást kell nagy költséggel bőviteni, a mely költségek az aránylag rövid vonalhosszra elosztva a kilométerenkinti költséget nagy mérvben emelik.
