Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.
Irományszámok - 1910-534. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a belovár-garešnica-grubišnopoljei helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
250 534. szám. Mindazon esetekben, a midőn a pályatengelyre merőlegesen álló műtárgyaknak előállitása csak az áthidalandó vizfolyások vagy utak oly mérvű és irányú áthelyezésével, illetőleg szabályozásával volna lehetséges, mely a vízlefolyásra, illetőleg közlekedésre, vagy más tekintetben zavarólag és károsan hathatna, általában pedig sérelmekre szolgáltathatna okot, a • pálya • tengelyre ferdén álló műtárgyak lesznek tervezendők ós épitendők. Ferde műtárgyaknál az előirt tiszta nyilas nem a pályatengelyben, hanem mindig az illető átereszek vagy hidak tengelyvonalára merőlegesen mérve értetik. Általában a pálya testébe beépitendő műtárgyak mindenütt ott, a hol a kellő szerkezeti ós átfolyási, illetőleg átjárási magasság rendelkezésre áll, vagy az a műtárgyak csekély eltolásával, illetőleg az azok alatt elvezetendő vizfolyások, utak sth. még megengedhető áthelyezésével, vagy lemélyítésével elérhető ós ha esetenként különleges körülmények nem teszik kívánatossá avagy szükségessé nyilt műtárgyak alkalmazását, mint fedett vagy boltozott áteresztők és pedig kőből, téglából vagy portlandczement betonból, a pályaszinig számított legalább 0-60 méter magas felültöltóssel állitandók elő. Csekélyebb mennyiségű és magasságú viz levezetésére szolgáló áteresztők — bezárólag 20 méter nyílásig beton-csőáteresztőkként is építhetők, melyek — a szükséghez képest homlok- és szárnyfalakkal, valamint a talaj- és egyéb helyi viszonyoknak megfelelő alapozással látandók el. Vasúti beton-csőáteresztők felültöltésének a magassága — szintén a pályaszinig számítva—kisebb nem lehet, mint l0 méter, vasbetétes betoncsöveknél azonban 075 méter magasságig is megengedhető. A beton-csőáteresztők készítéséhez — mint kötőanyag — csakis portlandczement használható. A nyilt vasúti műtárgyak hidfői ós szárnyai, valamint esetleges pillérei kőből, téglából, vagy portlandczement betonból, tartószerkezetei pedig bezárólag 2'0 méter nyilasig tölgyfából és ennél nagyobb nyilasoknál vasból létesítendők. A különböző nemű műtárgyak falazatainak azon részei, melyek feltétlenül kőből lesznek előállitandók, az illető szabványokban vagy építési részlettervekben fognak megjelöltetni, esetleg pedig rendeletileg megállapittatni. A műtárgyakon szükséges korlátok tekintetében a vasúti hidak vasszerkezeteire vonatkozó 1907. évi 30.666/906. szám alatt kiadott szabályrendelet mértékadó, a mennyiben azonban az szükségesnek mutatkozik, még más műtárgyakon is elrendelhető korlát. Korláttal ellátandó hidakon nemcsak a tartószerkezeteken, hanem a csatlakozó falazatokon is kell korlátot alkalmazni, továbbá a pályaszerkezetet akként kell létesíteni, hogy kétoldalú korlát esetén a korlátok között levő .teljes szélesség, oly esetekben pedig, a midőn egyoldalú korlát engedélyeztetik, a korlát felé eső oldal járható legyen. A nyílt vasúti áteresztők és hidak tartószerkezetei általában 6.000 kilogramm keréknyomás ós a vasúti vashidakra vonatkozó föntebb említett szabályrendeletben megállapított igénybevételek alapulvételével számitandók és szerkesztendők. A 15'0 méter és ennél nagyobb össznyilású hidakon a sinek között reezós vaslemezekből álló burkolat készítendő. Támasztó- és bélésfalak építéséhez kő, tégla vagy portlandczement betonanyag használandó A szerint, a mint az — tekintettel a czélra és rendeltetésre, valamint a számba jövő egyéb körülményekre — megengedhetőnek fog találtatni, ilynemű kőfalak, úgyszintén kőburkolatok esetleg habarcs nélkül, szárazon is lesznek rakhatók.
