Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.
Irományszámok - 1910-531. Törvényjavaslat az Ogulintól Knin irányában létesitendő államvasut megépitéséről
192 531. szám. pályának állam vasúti forgalmi, pályafentartási stb. személyzettel leendő benépesítésére (átköltözési költségekre) 80.000 korona esik. Ezek szerint az ogulin—knini vasút teljes megépitéséhez és berendezéséhez a tisztelettel csatolt törvényjavaslat 4. szakaszába felvett rendelkezések szerint összesen 100,420.000 korona szükséges. Már most reá akarok azonban mutatni arra is, hogy a vasút forgalomba helyezése után esetleg még további beruházások végrehajtása válhatik szükségessé. Ezen beruházások mikéntjét és mérvét azonban előre megállapítani és az ezek által igényelt kiadásokat előirányozni ma még nem lehet, miért is ezekre a törvényjavaslat a dolog természete szerint nem intézkedik Ilyen a vasút üzembehelyezése után esetleg szükségeseknek bizonyuló beruházások lennének a rendkívüli hófúvások és szelek ellen való védekezés czéljaira az e részben szerzendő tapasztalatokhoz képest netán emelendő hóvódművek ós bórafalak. További ilyen kiadás merülhetne fel akkor is, ha az osztrák kormány a saját államvasuti vonalán, Ocestovon lótesitendő üzemváltó (csatlakozó) állomás költségeihez való hozzájárulásunknak nem az üzemi számla terhére eső évi járadékban, hanem tőkében egyszerre való megfizetését követelné, és végül ha a programmszerűleg az évi költségvetésekben mozdonj 7 okra és kocsikra előirányzott tetemes összegeken felül a m. kir. államvasutak hálózatán a forgalomnak az előirányzottnál nagyobb mérvben fellépő emelkedése folytán, az új vonal részére külön járművekről is kellene gondoskodni. A vasút építési vállalata által végzendő munkálatokért járó 97,500.000 K átalányösszeg ós az ellenőrzés, illetve berendezéssel járó 2,920.000 K kiadás, vagyis összesen 100,420.000 K építési összköltség alapján számítva, az építési költség pályakilomóterenként 485.825 K-ra rúg. Ezen aránylag rendkívül magasnak mondható építési költség indokolásául legyen szabad arra hivatkoznom, hogy ezen vasutópitkezésnól rendkívüli nehézségek lesznek leküzdendők, úgy hogy bizton állitható, miszerint a magyar korona országai területén hasonló nehéz viszonyok között vasút alig épült. E nehézségek között első helyen említendő az a körülmény, hogy a vasút által érintett vidéken — kevés kivétellel — alig vannak oly közlekedési utak, melyek a vasutópitkezéshez szükséges anyagok és tárgyak szállítására felhasználhatók lennének, úgy hogy a vasút létesítése érdekében közel 109 kilométer hosszban új utakat kell épiteni, a meglévő utakat pedig 60 kilométer hosszban kell megfelelő karba, vagyis járható állapotba hozni. A most jelzett útópitkezési munkálatok nagy terjedelmét eléggé bizonyítja az a tény, hogy ezen útmunkálatokra előirányzott költségek 5,869.000 K-ra rúgnak. A rendkívüli építkezési nehézségek között másodsorban tekintetbe jön az a körülmény, hogy a helyi vizvótelezés a vonal által érintett karsztvidéken leküzdhetetlen nehézségekbe ütközik s a vízhiány pótlására úgyszólván az egész vonal mentén vízvezetéket kellett tervezni, mely a vasút által érintett patakokból ós folyókból, rendkívül költséges vízművek segélyével fog tápláltatni. A vízvezeték 181 kilométer hosszban kiséri a vasutat, magának a vízvezetéknek hossza pedig 235 kilométer, építési költsége a szűrőtelepek költ-„ sógeinek beszámításával 6,762.800 K. Az építkezés keresztülvitele elé' súlyos akadályokat gördit továbbá az a
