Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.

Irományszámok - 1910-530. Törvényjavaslat az 1909. évi VI., VII., VIII., IX., X. és XI. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedésekről

530 szám. 165 igazgatása körüli teendők ellátásával foglalkozik s e tevékenységüket épen az adóreform, életbeléptetésekor a közszolgálat sérelme nélkül alig lehetne nélkülözni, módot kell nyújtani arra, hogy az állami végrehajtók közül azok, a kik erre alkalmasak, a pénzügyminister rendelkezéséhez képest a pénzügyigazgatóságoknál meg legyenek hagyhatók. A 34. §-hoz. Az 1909. évi XI. t.-czikk 59. §-ának módositása az állami egyenes adók s az azok módjára behajtandó helyhatósági (vármegyei, városi, községi) pótadók és egyéb közszolgáltatások biztositása szempontjából, valamint az adózó közönség jól fölfogott érdekében is szükséges. Az államkincstárra és a helyhatóságokra nézve azért, mert ha az árverés, valamely kivételes körülménynél vagy a tömeges teendők felhalmozódásánál fogva, a foglalástól számitott egy év alatt nem volna megtartható, elveszítenék már megszerzett zálogjogukat, az időközben utánuk foglaltató magánhitelezők pedig megelőznék azt a zálogjogot, melyet az államkincstár illetve a helyhatóságok már csak újabb végrehajtási eljárás során szerezhetnének. Ennek folytán a közkövetelések csak a magán hitelezők kielégitése után kerülnének sorra, a mikor — a tapasztalás szerint — már a legtöbb esetben nem marad fedezet. Bizonyára igen nagy számmal fordulna elő az oly eset is, midőn az újabb végrehajtás megindításakor már nem lenne feltalálható az előbb még meglevő kielégitési alap. . Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy ez a körülmény nem csak az államkincstárra járna hátránynyal, hanem főleg a városok és községek szükségleteinek megfelelő fedezhetését nehezitené meg s végre is az adófizetési kötelezettségüknek már eleget tett fizetőképes lakosságra hárítana újabb — különben elkerülhető — megterheltetóst. Indokolt a módosítás az adózók érdekében még annálfogva is, mert különben a sok költséggel és zaklatással járó végrehajtási eljárás — ismételt — teljes kere^ztülvezetése ós a mit lehetőleg mérsékelni kivánok, az árverések tömeges foganatosítása még oly esetekben is elkerülhetetlen lenne, a midőn különben, hosszabb időre terjedő fizetési halasztások vagy részletfizetési kedvezmények engedélyezése utján mellőzhető lehetett volna. Ily hosszabb fizetési halasztásokat ugyanb a módosítás nélkül azért nem lehetne engedélyezni, mivel az ily halasztások nem akasztván.meg a zálogolás hatályának megszűnését, igen sok esetben a fedezeti alap koczkáztatásával járnának. Végül indokoltnak tartom a tervezett módosítást azért is, mert az csak a jelenlegi — megfelelőnek bizonyult — törvényes állapot fentartását czélozza s e mellett összhangzásban van a kezelési törvény által a köztartozásokra nézve általában megállapított elévülési idővel, sőt a birói végrehajtási eljárás módositása tárgyában hozott 1908. évi XLI. t.-cz. 10. §-ával is, ,mely a végrehajtás hatályának legrövidebb időtartamát, szintén öt évben állapította meg. A 35. §-hoz A kezelési törvény 83. §-ának módositása, illetve kiegészítése azért szükséges, mert az abban felsorolt és az ingatlanok birói elárvereltetése esetén törvényes elsőbbséggel bíró köztartozások közül véletlenül kimaradtak az