Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.
Irományszámok - 1910-530. Törvényjavaslat az 1909. évi VI., VII., VIII., IX., X. és XI. törvényczikkek módositásáról és kiegészitéséről, valamint az ezzel kapcsolatos intézkedésekről
350. száín. 137 lére jogositott pénzintézetek, ideértve a törvényhatósági és községi (városi) pénzintézeteket is, is. §• ,-'} Az 1909. évi X. t.-cz. 17. §-ának első bekezdésében emiitett »tiszta haszonértek* helyébe a nyers haszonértek tétetik. E szakasz második bekezdésének második mondata helyébe a következő rendelkezés lép: Ez a haszonértek azonban nem lehet kisebb annál az összegnél, mely után 9°/o-os kulcs mellett a kivetett házosztályadó összegével egyenlő házbéradó járna. 20. §. Az 1909. évi X. t-cz. 19. §. 1. pontjának utolsó bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: A nyilvános számadásra kötelezett vállalatok kereseti adójáról szóló 1909. évi VIII. t.-cz. 17. §-ának 7. pontjában felsorolt társulatoknál megnevezett tartalékalapokba helyezett összegek azonban mindaddig adómentesek, mig ezen rendeltetésüktől el nem vonatnak. A mennyiben ezen tartalékalapok hozzájárulási összegeire vonatkozólag a mérlegszerű becsérték tekintetében aggály merül fel, az adókivetésre illetékes hatóságnak jogában áll — esetleg szakértők meghallgatásával — a becsértéket adókivetési szempontból kiigazitani. Ugyané törvény 19. §-ának 2. b) pontja következőleg egészittetik ki: továbbá levonandó 3 1 /2°/o-a azoknak az alapszabályszerű tartalékalapoknak, a melyek a vállalat kizárólagos tulajdonát alkotják ós már megadóztatott üzleti jövedelemből származnak, ide nem értve tehát az utolsó üzletév feleslegéből az ilyen tartalékalap alakítására ragy növelésére forditott összegeket. Végül ugyancsak e törvény 19. §-a következőleg egészittetik ki: 3. A jelen szakaszban foglalt rendelkezésektől eltórőleg a) azoknál a belföldi kereskedelmi vállalatoknál, a melyeknek a külföldön is van üzlettelepük s a melyeknél az üzlet a belföldről a külföldi telepre is kiteljed, az egyik államban levő üzlettelep által vásárolt árúknak a másik államban történt eladásából származó nyers bevételek, valamint az ezen bevételeknek megfelelő kiadások viszonosság esetében (1909. évi X. t.-cz. 7. §-a) az érdekelt üzlettelepek között egyenlő arányban osztandók fel; ugyancsak eszerint kell eljárni viszonosság esetében az ilyen külföldi kereskedelmi vállalat belföldön levő üzlettelepének megadóztatásánál is; b) azoknál a belföldi iparvállalatoknál ellenben, a melyek a belföldön árút készitenek s azt a külföldön fióktelep utján árúsitják, viszonosság esetében (1909. évi X. t.-cz. 7. §-a) a fióktelep után kihasitandó adóalap a fióktelep nyers bevételének egyharmadánál több nem lehet. Viszont abban az esetben, ha a nyilvános számadásra kötelezett iparvállalat külföldi, a belföldön levő fióktelep adóköteles jövedelme az általa közvetített nyers bevétel egytizedénél kisebb nem lehet. A b) pontban foglalt rendelkezések a bányavállalatokra is kiterjednek. Ha azonban valamely nemzetközi egyezmény az adóztatást a fenti a)—b) pontban foglalt határozatoktól eltérő módon szabályozza, ennek az egyezménynek rendelkezéseit kell alkalmazni. Kiépíti, iromány. 1910!—10Í5. XVSJX kötet. 18