Képviselőházi irományok, 1910. XVIII. kötet • 519-571., LXXXVIII-CVI. sz.
Irományszámok - 1910-529. A magyar királyi pénzügyminister jelentése az országgyüléshez, az ásványolajfélékre vonatkozóállami kizárólagos bányászati jogoknak Máramaros vármegye Izavölgyének egyrészében az 1911. évi VI. t.-cz. 4. §-a alapján a Magyar Kárpáti petroleum részvénytársaságra történt átruházása tárgyában
114 529. szám De nemcsak a megfigyelhető geológiai jelenségek, hanem az ezen a vidéken eddigelé végzett kutatási munkálatok eredményei is azzal a biztató remónynyel kecsegtetnek, hogy Máramaros vármegye Izavölgyében kellő szakértelem és megfelelő áldozatkészség mellett virágzó petroleumbányászát lesz létesíthető. így pl. hogy többet ne emlitsek, a Magyar Kárpáti petróleum részvénytársaság iza-szacsali IV. sz mélyfúrásának 459 méteréből múlt évi deozember 8-án hatalmas sugárban szökött fel a földolaj s ez a fúrólyuk azóta kanalazás alkalmazása mellett szakadatlanul szolgáltat kisebb-nagyobb mennyiségben (0 4-250 tonna napi termelés) nyers olajat, a melynek kitűnő minősége mi kivánni valót sem hagy hátra. Ezek a biztató jelenségek már régóta lekötve tartják a pénzügyi kormányzat figyelmét s az 1911. évi VI. t.-cz. alapján meginditandó petroleumakczió szervezésénél és irányításánál azt a gondolatot ós törekvést érlelték meg bennem, hogy a petróleum-kérdés megoldására irányuló állami tevékenységet legczólszerűbben az Izavölgyben lehetne megkezdeni. A petróleum-kérdés megoldására nézetem szerint nem lenne czélirányos azt az utat választani, hogy az állam, támaszkodva az ásványolaj félék és földgázak tekintetében állami bányamonopoliumot létesitő 1911. évi VI. törvényczikkre, csakis önerejéből igyekezzék a magyarországi petroleumbányászat alapjait lerakni s ezt a nagy közgazdasági jelentőségű bányaművelési ágat virágzásba hozni. A petróleum kérdéssel kapcsolatos földgáz-kérdés megoldása, a hol a feltárásnál az államnak a dolog természeténél fogva inkább egymagában kell működnie, már is nagy befektetéseket követel és tetemes kiadásokkal járó kutatási és feltárási munkálatokat tesz szükségessé, úgy hogy a kétség kivül nagy koczkázattal járó petróleum-kutatási munkálatok költségeivel is kizárólag az államot terhelni pénzügyi szempontból nem volna tanácsos, és ha a magántőke érdeklődésével e téren kellő mértékben találkozunk, szükségtelen is. Az 1911. évi VI. t.-cz. is az átruházhatóság kritériumával látja el a petróleum tekintetében létesített állami bányamonopoliumot; s az a körülmény, — hogy az összes valószínű petroleumterületek még az idézett törvény hatályba lépte előtt szerzett s magántulajdonban levő zártkutatmányokkal fekvók, a mely zártkutatmányok hatályosságát az 1911. évi VI. t.-cz. még átmenetileg 2—5 óv tartamára kiterjesztette s a zártkutátmányosoknak még ezen időn túl is előjogokat biztositok, — szintén a magánvállalkozás jogi lehetőségére és szükségességére utal az ásványolajfélék bányászata körében. Az izavölgyi valószínű petroleumterületen is, a hol a rendszeres és szakszerű kutatás leginkább kecsegtet eredmény nyel az a mai tényleges jogi helyzet, hogy a legjobb és legbiztatóbb területek magántulajdonban lévő jogérvényesen fennálló zártkutatmányokkal vannak lefoglalva, s a petróleumbányászathoz fűződő közgazdasági érdekek szempontjából igen előnyösnek minősíthető, hogy az izavölgyi zártkutatmányok zöme egy külföldi (angol) tőkével részvénytársasági alapon szervezett oly vállalat kezei között van, mely kellő szakértelemmel és áldozatkészséggel dolgozik az izavölgyi petroleumterület átvizsgálásán és feltárásán. Ez a vállalat az 1910. évben 1,500.000 korona alaptőkével alakult »Magyar Kárpáti petroleum-részvénytársaság« budapesti bejegyzett czóg, mely az Izavölgyében hosszabb idő óta állandóan rendszeres kutatási ós