Képviselőházi irományok, 1910. XVII. kötet • 509-518., LXXVIII-LXXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-510. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése azországgyűléshez a baja-bezdán-zombor-apatin-szondi helyi érdekű vasut engedélyezésének megtörténtéről

50 • 510. szám. in. Felépítmény. A pálya 1*485 méter nyomtávval épitendo. A sínek, melyek aozélból gyártandók, folyóméterenként 23-6 kilogramm­nál könnyebbek nem lehetnek ós függő sínkötós alkalmazásával oly sűrűn rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 6.0U0 kilogramm kerék­nyomás alatt négyzetczentiméterenkónt 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástól való távolsága — közóptől-közópig mérve — Baja, Zombor és Szond csatlakozó állomásokon 475 méternél, a helyi érdekű vasút saját állomásain 4­5 méternél, azokon a vonalrószeken pedig, a hol a helyi érdekű vasút más vasutakkal párhuzamosan halad, azok pályatestéhez simulóan vezettetik, 4-0 méternél kisebb nem lehet. Engedélyes czóg köteles a különböző felépítményi anyagoknak a vágá­nyokban tényleg felhasznált mennyisége után számított y^/o-át ós azonkívül három a 236 kilogramm sínrendszernek megfelelő teljes váltót és kereszte­zést, 3 egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoporttal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére bocsátani; ezen tarta­lékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépítményi vas- és aczélanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő ópitési czólokra, ideértve a pálya ós tartozékainak bekavicso­lását, illetőleg behomokolását is — az engedélyezett vasút végleges felépít­ményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges ós váltótalpfákat, talpfa­csoportokat, csavarokat és sínszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok — a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha ós a mennyiben azok az építés ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintete ben teljesen sérületleneknek ós kifogástalanoknak fognak találtatni. Építés alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes czólokra való használata tekintetében a magyar királyi államvasutak feltétfüzetének a fel­építményről szóló »W« fejezetében és nevezetesen annak 17. ós 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember hó 31-ón 18.091. szám alatt kelt közmunka- és közlekedésügyi ministeri szabályrendeletnek (Magyar Rendeletek Tára 1874. évfolyam, 194. szám, 686 s következő lapjai) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet most emiitett megállapitásaival ellentétben nem állanak — az itt szóban forgó helyi érdekű vasútra vonatkozólag is érvény­ben maradnak. Az építendő helyi érdekű vasútvonalon összesen 6.200 folyóméter állo­mási mellékvágány létesítése követelhető, mely hosszban azonban az apatin­dunaparti átrakóvágány, valamint Baja, Zombor és Szond csatlakozó állo­másokon előállítandó uj, illetőleg áthelyezendő vagy átalakítandó régi vágá­nyok nincsek beszámítva. A Baja, Zombor és Szond állomásokon előállítandó vágányok, valamint az ezekhez való váltók és keresztezések, úgyszintén a Zombor és Szond állo­másokhoz való csatlakozásoktól számított 300—300 méter hosszban a helyi

Next

/
Thumbnails
Contents