Képviselőházi irományok, 1910. XVII. kötet • 509-518., LXXVIII-LXXXVII. sz.
Irományszámok - 1910-509. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a duna-szávai (vukovár-račai) helyi érdekű vasut engedélyezéséről
509. szám. 21 Az állomásokon, a fensiknak és különösen a vágányok beágyazásának szárazon tartására a szükséghez képest szabványszerű szivárgók létesítendők. Minden állomáson kert számára legalább 400 négyzetméter ós minden egyes állomási és vonalőrháznál szintén kertnek legalább 1.000 négyzetméternyi a célra alkalmas fekvésű és minőségű földterület beváltandó, illetőleg kisajátítandó. Az állomási kertek abban az esetben, ha azok a tervszerinti helyen nem esnek vizenyős, mocsaras vagy ár-, illetőleg belvizterületekre, feltöltetlenül hagyhatók, de a szükséghez képest termőfölddel boritandók. IIT. Felépítmény. A pálya 1435 méter nyomtávval épitendő. A sinek, melyek aczélból gyártandók, folyóméterenként 23 6 kilogrammnál könnyebbek nem lehetnek ós függő sinkötés alkalmazásával oly sürün rakott talpfákon helyezendők el, hogy igénybevételük 6.000 kilogramm keréknyomás alatt négyzetcentiméterenként 1.000 kilogrammot meg ne haladjon. A vágányok egymástól való távolsága — középtől-középig mérve — a helyi érdekű vasút saját vonalán épitendő állomásokon 4-5 méternél, az államvasutak vonalán lótesitendő, vagy kibővitendő és átalakítandó állomásokon 4-75 méternél, a helyi érdekű vasút nyilt vonalán 3-6 méternél, ott pedig, a hol a helyi érdekű vasút az államvasuti vonallal a nyilt pályán párhuzamosan halad, 4*0 méternél kisebb nem lehet. Engedélyes köteles a különböző felépitmónyi anyagoknak a vágányokban tényleg felhasznált mennyisége után számított 1 /2°/o-át és azonkívül két teljes váltót és keresztezést, két egész kitérőhöz szükséges teljes talpfacsoporttal együtt, tartalékul az építési alapból beszerezni s az üzletnek rendelkezésére bocsátani, ezen tartalékokba azonban nem számithatók be azon készletek, melyeket a jótállási idő alatt megromló felépitmónyi vas- és aczólanyagok kicserélésére a szállító gyárak tartoznak átadni. Bárminő építési czélokra — ideértve a pálya és tartozékainak bekavicsolását — az engedélyezett vasút végleges felépítményéhez szánt váltókat, keresztezéseket, közönséges váltótalpfákat, talpíaosoportokat, csavarokat ós sinszegeket egyáltalában nem szabad használatba venni, a síneket, valamint esetleg még a hevedereket és alátétlemezeket pedig csakis azon határozott kikötéssel, hogy az ideiglenes használatból kikerült ilynemű anyagok —. a nyilt pálya vágányának és az állomásokon vonatkeresztezésre szolgáló átmenő fővágányoknak kizárásával — még az állomások többi mellékvágányaiban is csak akkor és csak annyiban lesznek alkalmazhatók, ha és a mennyiben azok az épitós ellenőrzésével megbízott szakközegek által gondosan és szigorúan megvizsgáltatván, minden tekintetben teljesen sérületleneknek és kifogástalanoknak fognak találtatni. Építés alatt álló vasutvonalak felépítményének ideiglenes ezélokra való használata tekintetében a magyar királyi államvasutak legújabb részletes feltétfüzetének a felépítményről szóló »W« fejezetében és nevezetesen annak 17. és 18. §-aiban foglalt megállapítások irányadók. Az 1874. évi deczember hó 31-én 18.091. szám alatt kelt közmunka- és közlekedésügyi ministeri szabályrendeleteknek (M. R. T. 1874. évfolyam 194. sz. 686. s köv. 1.) idevágó határozmányai — a mennyiben azok a feltétfüzet