Képviselőházi irományok, 1910. XVII. kötet • 509-518., LXXVIII-LXXXVII. sz.
Irományszámok - 1910-512. A kereskedelemügi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a kiskunhalas-kiskunmajsai helyi érdekű vasút engedélyezésének megtörténtéről
94 512. szám. pedig az állomások, a magasépitmények, járóművek és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasutigazgatóság utján, a mely az új helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. A műszaki felülvizsgálati tervek öt példányban terjesztendők fel. Az emiitett államvasút! szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. A vasutépitéssel összefüggésben álló anyagok (épitési anyagok és kútvizek) a vasút üzemét kezelő vasutigazgatóság kívánságára, szilárdsági szempontból avagy vegyileg, az engedélyes terhére megvizsgálandók. II. Alépítmény. A vasút alépitménye egy vágányra készitendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 3-0°/oo-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. A vasút irány- és lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készitendő épitési tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejt viszony oknál. A pályatest szabványos koronaszélessége, az alépitmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 4'0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a túlemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések azok magasságához és anyagához képest, bezárólag 25 méter magasságig tífí vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább V-fz lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban egylábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. , Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenékeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egylábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül és ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozékai előállításának és fentartásának, nemkülönben az állomási vágánj'zat meghosszabbításának akadályul ne szolgáljanak vagy veszélyt ne képezhessenek, továbbá, hogy azok közegészségügyi, közrendószeti és mezőgazdasági szempontból kifogás alá ne essenek. Nem szabad anyaglerakási helyeket akként elrendezni ós az anyaglerakást olyképen eszközölni, hogy az
