Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-495. Törvényjavaslat az állami, vármegyei és államvasuti alkalmazottak családi pótlékáról és egyes egyéb intézkedésekről

495. szám. 77 határozmánjTa pedig azért van szükség, mert a nyugdíjasok egyáltalán nem tarthatnak igényt családi pótlókra s ennélfogva nem lenne indokolt, hogy az a nyugdíjas, a ki mint díjnok van alkalmazva s a ki ennek következtében a többi nyugdíjassal szemben már is kedvezőbb helyzetben van, ezenfelül még családi pótlékban is részesülhessen. Ez alól a korlátozás alól azonban kiveendőknek tartottam azokat a díjnokokat

r akik nyugellátásukat vagy kegyelmi ellátásukat nem állami, vármegyei vagy államvasuti pénztárból kapják, valamint azokat a díjnokokat, akiknek állami, vármegyei vagy államvasuti pénztárból élvezett nyugellátása vagy kegyelmi ellátása az őket megillető vagy a részükre engedélyezett családi pótlók összegénél kisebb, ez utóbbiakat azonban csak annyiban, hogy az ilyen díjnok részére csak az általa élvezett nyugellátás vagy kegyelmi ellátás és az őt megillető vagy a részére engedélyezett családi pótlék összege közötti különbözetet lehet családi pótlék czímén- folyósítani. A harmadik bekezdés — hasonlóan a díjnokokra nézve a második bekezdésben foglaltakhoz — a családi pótlókra való igényt a második csoport 8. pontjában emiitett alkalmazottaknál vagyis a havibér vagy napibér mellett állandóan alkalmazott kezelőnőknél, művezető-jelölteknél, altiszteknél és szolgáknál is az egy évi jó szolgálat feltételéhez köti. Az utolsó bekezdés pedig azt a határozmányt tartalmazza, hogy a családos elemi népiskolai tanítók és tanítónők működési pótlékát a jelen javaslat alapján élvezett családi pótlék erejéig be kell szüntetni. Egyes állomáshelyeken, nevezetesen a Budapesten, Fiúméban és Kolozsvárott, valamint a fő- és székváros környékén fekvő állomáshelyeken alkalmazott családos állami elemi népiskolai tanítók ós tanítónők néhány óv óta — az állami költségvetésben erre a czélra engedélyezett hitel terhére — családi pótlék jellegével biró s fejenkint évi 400 koronával megállapított működési pótlékot élveznek. Minthogy nem lenne indokolt, hogy ezek az alkalmazottak kétféle családi pótlókot kapjanak, ki kellett mondani, hogy az általuk már élvezett és családi pótlék jellegével biró működési pótlók a jelen javaslat alapján élvezett családi pótlók erejéig megszűnik. A 6. §-hoz. Ez a szakasz állapítja meg a gyermek után járó családi pótléknak mértékét, még pedig az indokolás általános részében már előadottaknak megfelelően — az alkalmazott által élvezett javadalmazásra való tekintet nélkül — az első csoportba tartozó alkalmazottaknál évi 200, 400 és 600 koronával, a második csoportba tartozó alkalmazottaknál pedig évi 100, 200 és 300 koronával a szerint, hogy az alkalmazottnak egy, két, illetőleg három vagy háromnál több olyan gyermeke van, a kire nézve a 3. §-ban megkívánt feltételek megvannak. A 7. §-hoz. Ez a szakasz állapítja meg, hogy mely esetekben és mely időponttól kezdve tarthat igényt az alkalmazott — akár az alkalmazásban, akár a családi viszonyokban beállott változás következtében — a már elvezettnél magasabb összegű vagy alacsonyabb összegű családi pótlókra.