Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-495. Törvényjavaslat az állami, vármegyei és államvasuti alkalmazottak családi pótlékáról és egyes egyéb intézkedésekről

495. szám 75 javaslatban megkívánt egyéb feltételek megvannak — igénye van családi pótlékra. Ezek az esetek a következők: 1. ha a gyermek apja meghalt vagy holttá nyilváníttatott, 2. ha a gyermek apja teljesen keresetképtelen és semmiféle állandó ellátása vagy jövedelme nincsen és 3. ha a nőalkalmázott a gyermek apjától különválva él ós igazolja, hogy a gyermek az ő gondviselése alatt áll és hogy eltartásáról ő gondoskodik. Az 1. pont alatt emiitett esetben a nóalkalmazottnak igénye van családi pótlékra tekintet nélkül arra, hogy a gyermek apja a 2. §. alá eső alkalmazott volt-e vagy sem; a családi pótlék mértékének megállapítására nézve pedig mindig a nóalkalmazottnak az alkalmazása irányadó. A 2. pont alatt említett eset majdnem kizárólag csak akkor állhat elő, ha a gyermek apja nem a 2. §. alá eső alkalmazott, mert ha a gyermek apja ilyen alkalmazott, vagy ilyen alkalmazott volt, — egyes kivételes esetektől eltekintve — állandó ellátást is élvez Előfordulhat azonban az az eset, hogy a gyermek apja — daczára annak, hogy a 2. §. alá eső alkalmazott volt — nem élvez semmifele állandó ellátást és hogy egyéb állandó jövedelme sincsen; ha ilyen esetben a gyermek apja még keresetképtelen is, a nóalkalmazottnak szintén van igénye családi pótlékra. A családi pótlék mértékének megállapítására nézve itt is a nóalkalmazottnak az alkalmazása irányadó, még akkor is, ha a gyermek apja is a 2. §. alá eső alkalmazott volt. A 3. pont azokra az esetekre vonatkozik, a mikor a gyermeknek a noalkalmazottól különválva élő apja nem a 2. §. alá eső alkalmazott, a mely esetekben a családi pótlék mértékének megállapítására nézve a nóalkalmazottnak alkalmazása irányadó; mig a jelen szakasznak utolsó bekezdése tartalmazza az olyan esetekre vonatkozó- határozmányokat, a mikor a gyermeknek a noalkalmazottól különválva élő apja is a 2. §. alá eső alkalmazott. Megjegyzem, hogy a 3. pontban emiitett különvália élés alatt nemcsak azokat az eseteket kell érteni, a mikor a házastársak nem élnek együtt, hanem azokat is, a mikor házasságuk jogérvényesen felbontatott. A második bekezdés kimondja egyrészt, hogy a nőalkalmazottat megillető családi pótlókhoz való igényt a nőalkalmazottak ujabb fórjhezmenetele nem szünteti meg, másrészt hogy háromnál több gyermek után a nőalkalmazott akkor sem tarthat igényt családi pótlókra, ba a gyermekek a nóalkalmazottnak különböző házasságából származnak. Ezekből a határozmányokból következik tehát, hogy olyan nőalkalmazott, a ki az első bekezdés 1. vagy 3. pontja alapján egy, két vagy három gyermek után családi pótlókot élvez, s a ki a 2. §. alá eső alkalmazotthoz ment újból férjhez, ezt a családi pótlékot akkor is megtartja, ha az ujabbi házasságból származott gyermekek után a gyermekek apjának is van igénye családi pótlókra; viszont, hogy háromnál több gyermek után a nóalkalmazottnak akkor sincs igénye családi pótlékra, ha — a korábbi házasságból származott gyermekek után élvezett családi pótlókon felül — a nőalkalmazott a jelen szakasz első bekezdése alapján az ujabbi házasságból származott gyermekek után is igényt szerez családi pótlókra. A harmadik bekezdés kimondja, hogy az első bekezdés 3. pontja alatt emiitett esetben, vagyis ha a nőalkalmazott a gyermek apjától különválva él, a nőalkalmazott nem tarthat igényt családi pótlékra abban az esetben, ha a gyermek apja is a 2. §. alá eső alkalmazott. Ebből következik, hogy ilyen esetben a családi pótlék az apát illeti meg és hogy a családi pótlék mértékének megállapítására nézve ilyen esetben az apa alkalmazása irányadó. - - f*>'0 10*