Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-495. Törvényjavaslat az állami, vármegyei és államvasuti alkalmazottak családi pótlékáról és egyes egyéb intézkedésekről

Q&'Z 495. szám. Az egyes költségvetési fejezeteknél, illetőleg czímeknél, a személyi járandóságoknál, ^Családi pótlékok« czímű új alrovat nyitandó s az ezen áz alrovaton előirányzott átalányösszeg terhére kell elszámolni a jelen törvény alapján utalványozott családi pótlékokat, még pedig annál a költségvetési czímnél, a melynek terhére az alkalmazott rendes illetményeit élvezi. A családi pótlókok czímű alrovat és a személyi járandóságoknak egyéb alrovatai között — eltérően az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. törvényczikk 22. szakaszának határozmányától — átruházásnak helye nincsen. Az 1912. évi kezelést terhelő családi pótlókokat az 1912. évi állami zárszámadásban, az első bekezdés határozmányainak megfelelően, az egyes költségvetési fejezeteknél, illetőleg czímeknél, a személyi járandóságoknál, külön alrovaton »Családi pótlékok« czím alatt a pénztári készletek terhére kell elszámolni. ;

; 20. §. • ' A lakáspénz élvezetére igényjogosult olyan állami nőalkalmazottak, a kik férjükkel ugyanabban a városban vagy községben együtt élnek, — a férj foglalkozására, valamint arra való tekintet nélkül, hogy a férj mint állami alkalmazott lakáspénzt vagy lakást természetben élvez — a különben őket megillető lakáspénznek csak 50 százalékára tarthatnak igényt. Méltánylást érdemlő körülmények fenforgása esetén és ha azt a vagyoni viszonyok is indokolják, a minister (állami számvevőszék elnöke) — a pónzügyminister előzetes hozzájárulásával — az ilyen nőalkalmazott részére a teljes összegű lakáspénzt engedélyezheti abban az esetben, ha a nőalkalmazottnak férje nem tényleges szolgálatban : álló állami alkalmazott és ha a férj teljesen keresetképtelen ós semmiféle állandó ellátása vagy jövedelme nincsen. Az első bekezdés alá eső az a nőalkalmazott, a kinek férje — mint tényleges szolgálatban álló állami alkalmazott — lakást természetben élvez, lakáspénzre igényt egyáltalán nem tarthat akkor, ha ez a természetben élvezett lakás nagyobb, mint a milyenre a férjnek az érvényben álló szabályok értelmében igénye lenne. Azok az állami nőalkalmazottak, a kik a jelen törvény hatálybalépésének időpontjában magasabb összegű lakáspénzt élveznek, mint a milyenre a fentiek értelmében igényük lenne, a különbözetet személyhez kötött lakáspónzpótlók czínién megtartják. Ezt a lakáspénzpótlókot a nőalkalmazottat megillető lakáspénznek emelkedése esetén a többlet erejéig be kell szüntetni. 21. §. Ha. az állami, vármegyei vagy államvasati alkalmazottnak bármilyen illetménye'_ tévedésből alacsonyabb összeggel állapíttatott meg, mint a mennyi neki az érvényben álló törvény, illetményrendszer vagy szabályzat szerint járna, az alkalmazottnak, illetőleg özvegyének vagy árvájának ez iránt benyújtandó bélyegmentes kórvénye alapján a különbözetet meg kell téríteni annyiban, a mennyiben a tévesen megállapított illetmény esedékessé válta s a kérvény benyújtása között három évnél hosszabb idő nem telt el. <i