Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-492. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a polgári perrendtartásról szóló 1911:I. t.-c. életbeléptetéséről 330. sz. a. benyujtott törvényjavaslat tárgyában

2 49$. szám. cím az 57—66. §-okban a tulajdonképeni átmeneti rendelkezésekkel foglalkozik, míg a negyedik cím a 67—76. §-okban a kir. Kúria döntvényeiről szól. Ez utóbbi irányban nemcsak azért kell intézkedni, mert az új polgári perrendtartás életbeléptetésével az 1881 : LIX. t.-c, melynek 4. §-a a polgári ügyekben a Kúria teljes ülési döntvényeit szabályozza, hatályát veszti, hanem azért is, mert polgári ügyekben, a jogegység biztosítására nézve fennálló intézkedések a gyakorlatban eddig" sem mutatkoztak kielégítőknek és előreláthatólag az új polgári perrendtartásnak a fellebbviteli korlátoló rendelkezései mellett a jövőben sem lesznek kielégítők. Az ötödik cím »a bírói ós ügyészi szervezetet módosító és kiegészítő rendelkezések« felirat alatt a 77—85. §-okban a bírói szervezetre ós némely azzal összefüggő kérdésre vonatkozó szabályokat tartalmaz. Ezek részben elkerülhetnének, nevezetesen: a budapesti kir.- kereskedelmi":és, váltótörvény szóknék a polgári perrendtartás hatásköri szabályai következtében való

1 megszüntetése és az ezzel kapcsolatos rendelkezések, részben pedig az új törvény sikeresebb kezelését kívánják bizfosítanirndri6.pl

.-a tanácselnöki intézménynek a kir. törvényszékeknél való behozatala vágy a bírák kény szernyugdíj ázásának és áthelyezésének az 1871: IX. t.-c. esetén kivül bizonyos időtartamon belül való megengedése. ,,' _ J- . '.'.." *,'?• =,-,--! ^, ' r Végűi a javaslat á hatodik címben a 86—106. §_-okban' vegyes rendelkezéseket tartalmaz^ amelyeket részben az a körülmény- indokol, hogy az 1868. évi polgári törvénykezési rendtartás ós az 1881. évi novella hatályon kívül helyeztetvén, némely olyan a perjog körén kívül álló, főleg perenkívüli kérdés szabályozásáról is gondoskodni kellett, melyek ott szabályozva voltak. Ezekhez a rendelkezésekhez járulnak még a perjoggal kapcsolatos némely oly rendelkezések is, amelyek más jog körébe tartoznak, -mint pí. az-eskü alatt kihallgatott-fél (hamis vallomásának büntetése,' az új polgári perrendtartásban a nyilvánosság kizárására nézve megállapított intézkedéseknek •büntetőjogi szankcionálása, áz okirat felmutatására vonatkozó magánjogi kötelesség meghatározása stb. - ,; •/;' ' ; • > ., -Ami a javaslat' részleteit illeti, azok nem függenek olyan szervesen össze, hogy egyiküknek vagy másikuknak el nem fogadása vagy módosítása'az egész javaslat átdolgozását tenné szükségessé és ezért a bizottság tekintettel arra, hogy a javaslat egészben véve gondosan ván kidolgozva ós általában célszerű rendelkezéseket tartalmaz, a javaslatot a részletes tárgyalás alapjául általánosságban elfogadta, a részletekben pedig a következő módosításokat indítványozza. --•: Az 1. §-k0Z. -Minthogy az 1911. évi június hó 23-án benyújtott javaslatnak törvényhozási tárgyalása a politikai viszonyok következtében elhúzódott ós minthogy az új polgári perrendtartás életbeléptetésére szükséges rendeleti anyag gondos kidolgozásával, valamint egyéb intézkedésekkel, köztük különösen a budapesti központi járásbíróság felállításával .előreláthatólag- csak az 1914. év első hónapjaiban lehet majd elkészülni, a bizottság a kormány indítványára hozzájárult ahhoz, hogy az 1. §-nak ezek a szavai »legkésőbb azonban 1914. évi január hó 1-ón lép életbe* a következőkkel cseréltessenek fel: legkésőbb azonban 1914. évi szeptember hó 1-én lép életbe. £