Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-492. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése a polgári perrendtartásról szóló 1911:I. t.-c. életbeléptetéséről 330. sz. a. benyujtott törvényjavaslat tárgyában

30 492. szám. Az 1894 : XVI. t.-c. 124. §-a hetedik bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép : A felfolyamodás felett másodfokban a kir. törvényszék, harmadfokban a kir, Kúria határoz. 28. §. A házassági jogról szóló 1894: XXXI. t.-o. 141. §-a alapján az ágytól és asztaltól elválasztó ítéletnek felbontó ítéletté változtatása iránt és az 1894: XXXI. t.-e. 142. §-a alapján a felbontó ítélet hatályának kiterjesztése iránt előterjesztett kérelemre a Pp. 683. §-át kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a keresetet a Pp. 639. §-a szerint illetékes bíróságnál kell megindítani. 29. §. A majorsági zsellérbirtokról és az ehhez hasonló természetű birtokokról szóló 1896 : XXV. t.-c. 14. §-a második bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép: A kereset a kir. járásbíróságok hatáskörébe és kizárólag annak a járásbíróságnak az illetékességéhez tartozik, amelynek területén az ingatlan fekszik. Az 1896 : XXV. t.-o. 16—34. §-ai hatályukat vesztik és az igazságügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a megváltási eljárást rendelettel szabályozza. Az 1896 : XXV. t.-c. egyebekben érintetlenül marad. 30. §. Az 1881 : LIX. t.-c. 3. §-ának módosításáról szóló 1898 : X. t.-c. helyébe a következő rendelkezés lép: A polgári perrendtartásban nem szabályozott polgári ügyekben a kir. törvényszék mint elsőfokú bíróság csakis a következő határozatokat hozza meg háromtagú tanácsban: 1. az állami anyakönyvekről szóló 1894: XXXIII. t.-c. 60. és 61. §-án alapuló határozatot; 2. az ügyvéd elleni panaszt (1874 : XXXIV. t.-c. 66. §.) eldöntő határozatot ; 3. a kir. közjegyzőkről szóló 1874 : XXXV. t.-c. 11., 43., 56., 144., 206. és 207. §-án, valamint az 1886 : VII. t.-c. 15. §-án alapuló határozatot; 4. a csődeljárásban, a hitbizományi, a kisajátítási, a bányabírósági és a birtokrendezési (különösen úrbéri elkülönítési, arányosítási, tagosítási stb.), eljárásban mindazokat a határozatokat, amelyeket eddig is háromtagú tanácsban hoztak meg. Az 1—4. pontokban föl nem sorolt határozatokat a polgári perrendtartásban nem szabályozott polgári ügyekben a kir. törvényszéknél egyesbíró hozza meg. Azon az alapon, hogy a törvényszék háromtagú tanácsban hozott meg oly határozatot, amelyet ez a §. egyesblróhoz utal, nincs helye fellebbvitelnek.