Képviselőházi irományok, 1910. XVI. kötet • 492-508., LIX-LXXVII. sz.

Irományszámok - 1910-LX. Törvényjavaslat egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról

290 LX. szám. számú igazságügyminiszteri szabályrendelet 15. ós köv. §-ai) vagy a község összes telekjegyzőkönyveibe felvett ingatlanok tényleges birtokosai tulajdonának bejegyzése (1892: XXIX. t.-o. 2. §-a első bekezdésének 1. pontja) végett a helyszínén működik. Ha a keresetre illetékes járásbíróság által kiküldött bíró működik a helyszínén, ez a perben a helyszínén haladók nélkül eljár. Ha ellenben más bíróság által kiküldött bíró vagy ha jegyző működik a helyszínén, a bíró vagy a jegyző a keresetet az illetékes járásbírósághoz nyomtan átteszi. 33. §. Az előbbi §. esetében, ha a kereset tulajdonszerzésre irányul, a kereset előterjesztésével egyidejűleg vagy a per folyama alatt a helyszínén működő bírónál (jegyzőnél) írásban vagy szóval a zárlat elrendelése iránt is lehet kérelmet előterjeszteni. A zárlat elrendelése tekintetéből a tényleges birtoknak helyhatósági bizonyítvánnyal vagy a bizalmi férfiak nyilatkozatával történt kimutatása a telekkönyvezett tulajdonos elleni igénynek, valamint az igényérvényesítése veszélyeztetésének az 1881 :LX. t.-c. 237. §. első bekezdése a) pontjában meghatározott kimutatását pótolja. Az előbbi §. utolsó bekezdése e zárlati kérelemre megfelelően alkalmazandó. Ha pedig a kereset a már különben megszerzett tulajdonjog telekkönyvi bejegyzésére irányul, a helyszínén működő bíró (jegyző) a keresetnek hivatalból hitelesített másolatát jelentése kíséretében a telekkönyvi hatósághoz késedelem nélkül beküldi. A jelentésben a beküldés célját és ha a kereset más bírósághoz teendő át, ezt a körülményt a másik bíróság megnevezésével elő kell adni. A telekkönyvi hatóság a kereset beküldött hiteles másolata alapján a pert a telekkönyvben hivatalból feljegyzi. 34. §. Az 1886: XXIX. t.-c. 19. §-a ós az 1889: XXXVIII. t.-c. 9. §-a akkép egészíttetik ki, hogy tényleges birtokosnak tekintendő az is, aki az ingatlannak elbirtoklás alapján vagy egyébként tulajdonosa, azt mint sajátját birtokában tartja, de tulajdonjoga telekkönyvileg bejegyezve nincs. Ez a kiegészítő szabály az 1892: XXIX. t.-c.-ben alapuló eljárásban, valamint a jelen törvény 32. és 33. §-ának esetében is alkalmazást nyer. 35. §. * Az 1889: XXXVIII. t.-c. 7. §-a és az 1891: XVI. t.-c. 15. §-ának b) pontja a következő rendelkezéssel egészíttetik ki: Az 1889: XXXVIII. t.-c. 7. §-a alapján az ott megállapított egyéb feltételek fenforgása esetében a tényleges birtokos tulajdonjoga bejegyzendő akkor is, ha valamely ingatlan a telekjegyzőkönyvbeli tulajdonosnak vagy jogelődének nevére egyáltalában hibásan jegyeztetett be vagy ha az eredetileg