Képviselőházi irományok, 1910. XV. kötet • 449-491 sz.
Irományszámok - 1910-491. Jelentés a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1911:XIV. t.-czikk) az 1911. számadási év IV. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról
491. szám. 355 9. czímhez. (Országos kataszteri felmérés.) Az 1. »Személyi járandóságok^ és 2. »Dologi kiadások« rovatnál az átruházási jog figyelembe vételével mutatkozó 60.132 K 62 f együttes ujabb túlkiadásnak oka az, hogy a felmérési munkálatokat fokozottabb mérvben kellett teljesiteni, a mi ugy a személyi, mint a dologi kiadásokat növelte, továbbá az, hogy az anyaországban és az ország királyhágón túli részeiben felmerült tagosítások költségeihez való állami hozzájárulásnál a tényleges szükséglet az előirányzatot felülmulta. 10. czímhez. (Bányászati és erdészeti főiskola Selmeczbányán és bányásziskolák.) Az 5. rovat alatt kitüntetett 6Í8 K 60 f ujabb előirányzat nélküli kiadás a bányászati altisztek szakszerű kiképeztetése czéljából az 1911. évben újból megnyilt nagyági bányásziskola rozzant épületének helyreállítására s tanszerek folytatólagos beszerzésére fordíttatott. 11. czímhez. (Egyenes adók és földtehermentesitési pótlékok.) Az 1. »Kezelési költségek* rovaton kimutatott 2.938 K 15 f túlkiadást az idézte elő, hogy az adóköteles felek számának lényeges növekedése miatt a kivetési munkálatok és az adóbeszedési költségek az előirányzatnál nagyobb kiadást okoztak. 12. czímhez. (Fogyasztási és italadók.) A 3. »A mezőgazdasági szeszfőzdék részére járó jutalmak az 1908. évi XXVIII. t.-czikk 5. §-a alapján« rova^ ton felmerült 517.459 K 49 f túlkiadásnak az az oka, hogy az 1908. évi XXVIII. törvényczikk nem teljes mértékben lépett életbe s ennélfogva a mezőgazdasági szeszfőzdék jutalmazásánál, az e törvényre való tekintettel már leszállított előirányzattal szemben nagyobb szükséglet állott elő. 13. czímhez. (Határvám kezelési költségei.) A 2. »Dologi kiadások« rovaton a 9.428 K 45 f túlkiadás a házbérek, az irodai szerek és fűtési anyagok árának általános drágulása, főleg azonban a zsolnai uj fővámhivatal berendezési költségeiből ered, 14. czímhez. (Bélyeg.) Az 1. »Személyi járandóságok« rovaton kimutatott 975 K ujabb túlkiadás a bélyeg- és dohányárúraktári tisztviselők egyesitett létszáma alapján történt előléptetéseknek a folyománya, a mely azonban a »Dohányjövedék« czímnél ugyanily összegű megtakarítással ellensulyoztatik. 15. czímhez. (Jogilletékek és díjak kezelési költségei.) A 2. »Dologi kiadások* rovaton az 1.585 K 93 f túlkiadás az illetékek behajtása körül mutatkozó hátralékok megszüntetése végett alkalmazott rendkívüli munkaerők díjazásából származik., 16. czímhez. (Fémjelzés.) Az 1. »Személyi járandóságok« rovaton jelentkező 1.318 K 94 f ujabb túlkiadás abban leli magyarázatát, hogy a fémjelzési teendők nagymérvű szaporodása miatt a budapesti főfémjelző és fémbeváltó hivatalhoz a létszámon felül egy főmérnököt és egy segédmérnököt kellett beosztani, a kisebb javadalmazásu családos alkalmazottaknak pedig rendkívüli segély utalványoztatok. 17. czímhez. (Dohányjövedék.) Az 1. »Dohányjövedéki központi igazgatóság« rovaton a 4.191 K 56 f túlkiadást részben az okozta, hogy a dohányjövédéki központi igazgatóságnál alkalmazott tisztviselők létszámában az 1911. év folyamán oly csekély változás fordult elő, hogy az előirányzott intercalaris megtakarítás elérhető nem volt, részben pedig a Budapesten állomásozó kisebb javadalmazásu családos alkalmazottak részére folyósított rendkívüli segélyek idézték elő a túlkiadást. A 3. »Dohánygyártás« rovaton mutatkozó 650.252 E túlkiadást a forgalom emelkedésével járó nagyobb üzemi költségek és az új dohánygyártmányok előállításához szükségelt felszerelések költségei idézték elő. Az 5. »Behajthatatlan fizetési előlegek« rovaton a dohánygyártásnál kimu45*