Képviselőházi irományok, 1910. XV. kötet • 449-491 sz.
Irományszámok - 1910-451. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi minister jelentése az országgyülésnek, a kir. József-műegyetem új épületeinek elkészültéről
6 451, szám. Az a körülmény, hogy ez a terület nagyobb részében a Duna szabályozásából keletkezett ós hogy azt 9 m. magasságig fel kellett tölteni, megdrágította ugyan az ópitkezóst a mélyre nyúló alapozások folytán, mégis — még e nagyobb alapozási költségek mellett is — a műegyetem végleges elhelyezésére ez volt a legolcsóbb megoldás, mert a főváros bármely más belső részében csak kisajátitás és óriási költségek árán lehetett volna hasonló nagyságú telekhez jutni. Az emiitett törvény szerint a műegyetem épületeinek épitése nem egyszerre, hanem bizonyos sorrendben egymásután terveztetett s az épités befejezésének határidejéül a folyó 1911. évvége állapittatott meg. Ebben az értelemben indult is meg az épitkezós az 1903. év tavaszán a kémiai pavillon épitósével, mely épület a telek északi sarkán, a Ferencz József hidfő mellett, Czigler Győző tanár tervei szerint épült és 1904 szeptember havában adatott át rendeltetésének. A kémiai pavillon után az elektrotechnikai és fizikai intézet épitése került sorra. Ez az épület, melyet szintén Czigler tanár tervezett, a telek délnyugati részét foglalja el és 1906. évben volt rendeltetésének átadható. Ennek az épületnek épitése közben, 1905 márczius havában Czigler tanár elhalálozott s helyette az épitkezés folytatólagos tervezésével dr. Berzeviczy Albert hivatalbeli elődöm Hauszmann Alajos műegyetemi tanárt bizta meg, ki a további épületek: a központi épület és a gépészmérnöki intézetek tervezéséhez nyomban hozzáfogott. Ő a munka terjedelmére, a feladat sokoldalúságára, valamint a rendelkezésre állott idő rövidségére tekintettel, a munka egy részének, a könyvtár és a gópószi szakok épületeinek tervezésével Pecz Samu műegyetemi tanár, építészt bizta meg s magának a központi épület és a külső épitmények tervezését és művezetését tartotta fenn. A most említett épületek részletes tervei, az előméretek és költségvetés már az 1906. év elején készültek el, az épités azonban tényleg csak az év őszén indulhatott meg, mert részben kormányválság, részben pedig a törvényben megállapított építési költségnek előrelátható nagyobb mérvű túllépése megakadályozta a munka azonnali megkezdését. A törvényben engedélyezett 10,000.000 K építési hitel már nem nyújthatott elegendő fedezetet a műegyetemi épületek teljes befejezésére, mert időközben az anyagárak és munkabérek csaknem 25°/o-al emelkedtek, valamint az időközben kibővített programm folytán az épités is nagyobb arányokat öltött, miért is az épitőbizottság az építési hitelnek 12,000.000 K-ra való felemelését kérte s egyúttal elhatározta, hogy az épitkezés gyorsabb menetben folytatandó akként, hogy 1909 szeptember haváig teljesen befejeztessék. A központi épületet a tervező műépítész főhomlokzatával a telek dunaparti vonalára helyezte s erre az épületre merőleges irányban, homlokzattal a Budafoki-útra került a könyvtár. Az ezeken kívül még létesített épületek, u. m. a műszaki mechanika s gazdasági géptan, a mechanikai technológiai intézet s a géplaboratorium épületei, valamint a kazánház a telek déli részére helyeztettek. Az épületek között fenmaradt terület kertté alakíttatott, melyben kocsiutak és gyalogjárókon történik a közlekedés. Az egész telep kívül vasrácskeritéssel van körülvéve. A központi épület méret és kiképzés szempontjából a telep legkiemelkedőbb alkotása. Dunaparti komlokzatának hossza 200 m. beépített területe 11.670 Dm., a melyen emeletenként a falak és közlekedési helyiségek levonása után 5.820O m., tehát a négy emeletsorban 23.280 Dm. használható terület áll rendelkezésre. Ehhez járul még kb. 1000 öm , felülről világított rajzterem, mely a padlásegben a természet utáni rajzgyakorlatokra szolgál.
