Képviselőházi irományok, 1910. XIV. kötet • 404-448., XLI-LVIII. sz.
Irományszámok - 1910-414. A pénzügyi bizottság általános jelentése az 1912. évre szóló állami költségvetés tárgyában
68 414. szám. t. Háznak, hogy »miután a tervek között a főhelyet a fogyasztási adók, különösen a szeszadó reformja foglalja el, — minden további lépés előtt a végleges szeszadóreformnak megalapozása gyanánt legelőször is azt kell körösztülvinni, hogy az 1908. évi XXVIII. t.-cz.-ben foglalt szeszadóemelés teljes mértékben érvényesüljön, s hogy a mennyiben Ausztria ez irányban a kérdés rendezésére továbbra sem mutatna hajlandóságot, Magyarország egyoldalúan tegye meg az intézkedéseket a felemelt adótétel teljes kihasználása iránt.« Ezenkivül bejelentettük, hogy a kormány az illetékek szerves reformját, s a hadmentessógi díj átalakítását tervezi s hozzátettük azt is, hogy mindkét reformnál a progressiv skála behozatalát tartjuk igazságosnak. Ha a kincstár kiadásainak fedezését és állami kiadásaink tápláló forrásait az új költségvetés tekintetéből kutatjuk, akkor a következő eredményekre jutunk. A szeszadónak fentjelzett egyoldalú érvényesítését a kormány az idei pénzügyi törvény (1911 : XIV. t.-czikk) 8. §-ában keresztül vitte s az folyó évi szeptember hó 1-ón életbe is lépett; ez alapon a szeszadó bevételénél 14,910.000 koronányi emelkedést vár. Ugyancsak az elmúlt hónapokban vitte keresztül a kormány a dohánygyártmányok áremelését s ezen a czímen — a fogyasztás természetes növekedését beleszámítva — nettó összeg gyanánt 15,717.976 K-val több bevétel irányOztatott elő 1912-re. Nem történt meg az ül etek-reform beterjesztése, melyre nézve a kormány meggyőződött arról, hogy eddigi illeték-statisztikánk használhatatlan a reform czóljaira; ezért ez újabb adatok beszerzése és feldolgozása elrendeltetett. El kellett halasztani a hadmentességi díj reformját is, miután erre csak a vóderőjavaslatok után kerülhet sor. Adópolitikánk azonban nem szünetelhet s a jelenlegi költségvetés adataiból két nagyfontosságú következtetést vonhatunk le. Az egyik az, hogy jelenlegi adófajtáink bevételei oly állandó és egészséges fejlődést mutatnak, mely még azokat is meglepi természetes bőségével, kik éveken át gondosan figyelték az alakulásokat. Ezért adóelőirányzataink megbízhatók és helyesek, a minek igazolásául oly kimutatást (IV. kimutatás) terjesztünk a t. képviselőház elé, mely az itt felvett adóbevételeket a legutolsó zárszámadások eredményeivel hasonlítja össze Az egybevetésből kitűnik, hogy a bevételek emelése mindenütt a természetes növekedésen s illetőleg a fentemiitett két újabb adórendelkezésen alapszik. A második megfigyelésre méltó tünet a pénzügyministerium költségvetésében kezdettől végéig jelentkezik s abból áll, hogy a kormány az egész vonalon el akar készülni az egyenes adók reformjának 1913. január 1-ére tervezett életbeléptetésével. Miként a t. Ház előtt ismeretes, a megreformált földadó és házadó már részben életbe léptek. így a földadó kataszter kiigazítása 1912-ben 5,700.000 koronát fog fölemészteni, tehát 2l millióval többet, mint az idén. A házadó 1,640.000 K bevételi emelkedést mutat, de a legnagyobb részt a házbérek emelkedésének, valamint a régebbi házadómentességek lejártának tulaj donitható, a mi a régi házadótörvóny alapján is előállott volna, ellenben bizonyos — ki nem mutatható — bevételtöbblethez jut a kincstár az által is, hogy most évenkmt vettetik ki a házbéradó, s igy a nagyobb bérjövedelmek az adóban is rögtön jelentkeznek. A többi egyenes-adótörvény életbelépésének idejét az 1910. évi III. törvényezikk 5. § a 1913. évi január elsejére halasztotta s addig az összes előkészületeknek, beleértve ebbe e törvényedkkek némely inkongruens rendelkezéseinek megjavítását is, meg kell törtóniök annyival is inkább, mert az, a mire most készülő magyar adópolitika, tudniillik a hozadéki, tárgyiadókról az egyénben